Gyógyászat, 1866 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1866-10-27 / 43. szám

Hatodik évfolyam 1866. 43. Sz. Pest, October 27. GYÓGYÁSZAT. AZ 0It¥0STH­UMÍNI hazai és külföldi fejlődésének, különösen a gyógygyakorlatnak . KÖZLÖNYE. « Szerkesztő-tulajdonos: Poor Imre Jr. Tartalom: A bárzsing kihallgatása. — Choleraszabályzat egészségügyi ha­tóságok, orvosok és a közönség számára. — Lapszemle. A hökhurut gyógykezelésé­hez. Az ondószálcsák fejlő­dése. A kicsapott higanyéreg hatása. Vasas bor vénye. — Tárca. Boncolási jegyzőkönyv a b. e. herceg-prímás hült tetemei fölött. Vezekényi tr. válasza. — A cholera terjedése hazánkban. — Különfél­e. A bárzsing kihallgatása. A berlini „Centralblatt für med. Wissenschaft“ hasábjain Nathanson varsói orvostudortól jelent meg egy cikk: „Die Auskultation des Oesopha­gus“ cím alatt, mely érdekes adatokat nyújt a részletes kórismetanhoz. Szerző vizsgálódásait folytatja s e közleményt előzménynek tekinti, íme a közlemény. Rendes állapotban midőn folyadékot nyelünk le, a bárzsing egész hosszában egy sajátszerű, időnkint bugyborékoló s kissé érchang­­zású zörej hallatszik, e zörejt legtisztábban a mellkas bal oldalán, a gerinc­oszlop hosszában egészen a 10 —12 hátcsigolyáig lehet kivenni. Ha két nyelés közt lefolyt időt három időszakra osztunk, úgy e zörej az egész időhossznak egy harmadát foglalja el, a többi két időszak alatt zörej s nesz nélküli szünet áll be, a szünet tehát két annyi ideig tart, mint a nyelési zö­rej. E viszony, mely rendes és meg nem szakasztott ivásnál létez, mind a hirtelen, mind pedig a lassudad s megszakasztott ivásnál módosulást szenved. A módosulás, melyet Nathanson Jr. a mellzsigerek bántalmainál ész­lelt, következő: 1) A bárzsing körülirt (határolt) tágula­­t­á­n­á­l (bénulási tágulatnál, kiöblösödésnél) a nyelési zörej egészen a tá­­gulatig rendes, ott azonban morgó­vá válik (glu-glu, gargouillement), a tágulaton aluli részletben pedig a nyelési zörej folytonos és csordogáló, szü­net soha sem áll be. A morgó zörej — a tágulati részletben — a kiöblösö­­dés nagysága szerint, minőségre és tartamra nézve változó. Némelykor e zörej a szegycsont bal széle mellett is hallatszik. 2) A bárzsing száránál (stenosis, — görcs, láb, fekély, heg okozta szór eseteiben) a mozgó zörejt közvetlenül a szór fölött hallani, a szórón aluli részletben a zörej szintén folytonos és csordogáló, a szőr és tágulat okozta zörejnek különbsége abban áll, hogy bárzsingszornál a zörej sokkal huza­­mosb, mint bárzsingtágulatnál. 3) Ha folyadékok nyelésekor a gyomortájon hallgatódzunk, akkor legelébb a g a­r­a­t­z­ör­e­j­t (Pharyngeal-Geräusch), utóbb pedig a gyomor­zörejt (Magengeräusch) halljuk. Ez utóbbi zörej a folyadéknak a gyomorba való folydogálása által idéztetik elő, a zörej különben megszakasztott .

Next