Gyógyászat, 1868 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1868-10-10 / 41. szám
-e©1794 КЗ© A csúzos agyhártyalobnál az átalános kórtan, egyszerű és szemtükrészeti kórjelzés; végre a gyógykezelés köréből annyi érdekes kérdés merül föl, miszerint e kóralaknál örömest fogok idézni, hogy elmondhassam mindazt, mi a kérdéses tárgyra vonatkozólag tudomásom körén belül esik. A csúzos agyhártyalob az átalános kórtanból az áttételekről szóló nagy kérdést hozza előtérbe, melyet sok orvos egyszerűen elméletnek nyilvánít, míg mások azt föltétlenül elfogadják s kielégítő módon iparkodnak értelmezni. Hogy a csúzos agyhártyalob csakugyan létezik, azt ez idő szerint nem lehet kétségbe vonnunk. Storck-Stoll, Scudamore, Lorry, Ferrus és Requin e tényt határozottan elfogadják. Mint a köszvényes agyhártyalobnál (méningite goutteuse), úgy a csúzra vonatkozólag is elmondhatni, miszerint e kórfolyamat egyik szervről a másikra szálló székhelyét majd az agy, majd a szív és gyomor körében találja föl. Ez átrakodási mozzanatoknál a kórboncnok tagadólag rázta fejét, mivel hiányzott az anyag, melyet a kérdéses folyamat értelmezésére oki tényezőül föl lehetett volna használni. A csúfos agyhártyalobnak a tudományban csak Requin, később Bourdon, Vigla, Cossy, Grübler és Lée észleletei biztosítottak megfelelő helyet. Az u i 11 a u d csúzos mell- és szívbelhártyalobot irt le. Most tehát e kórformákhoz a csúzos agyhártyalobot csatolhatjuk. Mi okozza az agyhártya csúfos lábfolyamatát? Kórrátétel, vagyis oly kóranyag (principe morbide), mely a test valamely pontjából kiindulva, az agy körébe jut; vagy pedig a kérdéses folyamatot együttérzési bántalom gyanánt lehet tekinteni, mely mint Bichat mondja a savóshártya-rendszer kölcsönös együttérzési viszonyán alapszik. Vagy végre a bajt értösülési kóráttétel (métastase embolique) okozza, mely a kóros szívbillentyű leszakadt rostonya-részlete által tételeztetik föl. A nedvkórtan (doctrine humorale) időszakában, midőn a csúz kóregységet, vérvegyületi bajt képezett, e kórfolyamat vándorlását a búvárok akként értelmezék, hogy a csúzos elem (psutupe rhumatismas) a beteg ízületek köréből kiindulva, a szív vagy tüdők savós hártyáira száll. E tan zászlaja azonban már szétfoszladozott s követői kevés kivétellel hűtlenekké lettek. A kérdéses tan bukását azon búvárok eszközölték, kik azt hiszik, miszerint a csúz az ízületek rostos-savós szövetében csak egyszerű lobot képvisel s ugyanazon külok (p. o. a hideg), mely az izületi savós hártyákra hat, egyidejűleg a szív és tüdők savós hártyáit is befolyó