Gyógyászat, 1868 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1868-03-28 / 13. szám
Nyolcadik évfolyam 1868. 13. SÍK. Pest, március 28. GYÓGYÁSZAT. AZ ORVOSTUDOMÁNY hazai és külföldi fejlődésének, különösen a gyógygyakorlatnak G.KÖZLÖNYE.40 Szerkesztő-tulajdonos : Poor Imre tr. Tartalom: Nemzetünk tudományos föladata. — A kártyás tömkeleg heveny lábja, mely hibásan agykérlábnak neveztetik. — A budapesti k. orvosegylet ülése. A pestvárosi hagymáz- és himlő-járvány 1867-ben. — Lapszemle. A napszúrás támadása és gyógykezelése. — Különféle. NEMZETÜNK TUDOMÁNYOS FÖLADATA. Elnöki beszéd, melylyel Eötvös József báró a magyar tudományos akadémia XXVIII. közgyűlését i. é. márt. 21-én megnyitotta. Elismert tény, hogy azon nagy nemzetiségek, melyek korunk polgárisodásának élén állnak, hatalmukat, sőt még kiterjedésüket is irodalmaiknak köszönik. Nagy államok pusztán erőszak által is alakulhatnak, s jól rendezett közigazgatás külsőleg egy bizonyos fokig kiegyenlítheti azon különbségeket, melyek egy nagy birodalom polgárai között léteznek; de azon belső egység, mely egy erős nemzetiség alakulására kívántatik, csak az eszmék és érzelmek közösségéből fejlődik ki, s ezért csak a népek szellemi munkásságának műve lehet, s ki az újabb kor nagy nemzeti alakulásainak történetét ismeri, nem fogja tagadni, hogy azokra az, a mi egy század óta az irodalom körében történt, sokkal nagyobb befolyást gyakorolt mindennél, mi Olasz- és Németországnak egyesítésére a politika terén és a harcmezőn eléretett. Saját fejlődésünk története szintén igazolja ezen tapasztalást, s a nagy férfiú, ki újjászületésünk első korszakában a nemzet élén állt, semmi által nem bizonyítá be lángelméjét annyira, mint az által, hogy midőn a nemzetet régi alkotmányának sáncaiból a haladás terére vezette, egyszersmind akadémiánkat alapítá meg, hogy midőn az érdekek közössége, melybe a haladás útján szomszédainkkal jutottunk, nemzetiségünket új veszélyekkel fenyegető, ezeknek ellenében egy kifejlett nemzeti irodalom erős védfalát állítsa föl.