Gyógyászat, 1868 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1868-05-30 / 22. szám
Nyolcadik évfolyam 1868. 22. Sz. Pest, május 30 GYÓGYÁSZAT. AZ ORVOSTUDOMÁNY hazai és külföldi fejlődésének, különösen a gyógygyakorlatnak ^KÖZLÖNYE.^) Szerkesztő-tulajdonos: Poor Imre tr. Tartalom: A vérzengés. — Az oktatásügyi m. ministerium által egybehívott orvoskari tanácskozmány (Vége). — Lapszemle. Hájas szívelfajulás egy esete a váltóláz kifejezett tüneményeivel. A hártyásláb gyógyulása. — Tá r e a. Pestváros tiszti főorvosának jelentése i. é. április hóról. — Különféle. A VÉR ZENGÉS Bluter, Bluterkrankheit, haemophilia. Székfoglaló értekezés ; tartotta DÉRY JÓZSEF tr. a m. kvi orvosegyletban 1848-iki január 11-én. Értekezésem tárgya az egész kórtanban talán azon egyetlen, mely körül az orvosi búvárok Hi ppeg r a te s idejétől kezdve a mult század végéig aránylag legkevesebbet fáradoztak, ennél fogva az e tárgyra vonatkozó észleletek közlései is csak csekély számra szorítkoznak. Ezen állításom nem fog túlzottnak tetszeni, ha az orvosi irodalom fölött a legtávolabb századoktól a múlt század végéig szemlét tartunk, amikor is ki fog tűnni, hogy a tizenegyedik századig ezen sajátszerű kóralak alig volt valamely tudományos megfigyelés és vizsgálás tárgya, és csak a tizenkettedik század kezdetén foglalkozott vele legelőször egy arab orvos — Abalk az éra-el-Zahr ew é. — Több század hézaga után 1784-ben ismét akadunk ezen kóralak megfigyelőjére, s ez volt Fordyce. Legtöbb észlelés azonban csak a jelen század első felében lett közzé téve. Hogy e koraiakról oly kevés tudományos vizsgálatok birtokába jutottunk , annak oka leginkább a vérkór ritka előfordulásában fekszik, és továbbá abban is, hogy a baj sajátszerű természeténél fogva, mint különfaj kóralak igen gyakran kikerüli az orvosok figyelmét. A bonckés, górcső és vegytan, a jelenkori búvárok mindenható segédeszközei, e kóros állapot természetére mindeddig csak kevés világot árasztottak. Mindezek után, meglehet, soknak föl fog tűnni, hogyan választhattam én ezen, úgyszólván, kórtani rejtélyt előadásom tárgyául? E tekintetben szolgáljon indokolásom és igazolásomra azon körülmény, miszerint orvosi gyakorlatom ideje alatt két a vérzők sorába tartozó , több tagból álló családnál hosszú évek során át mint háziorvos működvén, időm és alkalmam volt részint önmagamnak e tárgyban tapasztalást szerezni, részint mindazt, mit az orvosi irodalomban e koraiakról följegyezve találtam, saját észleleteim által mintegy megerősítni, vagy igaz értékére visszavezetni. Vérzengésnek vagy vérzékenységnek neveztetik azon átalános vérzési hajlam vagy kórvegy — diathesis haemorrhagica, — mely szerint, há