Gyógyászat, 1868 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1868-05-30 / 22. szám

Nyolcadik évfolyam 1868. 22. Sz. Pest, május 30­ GYÓGYÁSZAT. AZ ORVOSTUDOMÁNY hazai és külföldi fejlődésének, különösen a gyógygyakorlatnak ^KÖZLÖN­YE.^) Szerkesztő-tulajdonos: Poor Imre tr. Tartalom: A vérzengés. — Az oktatásügyi m. ministerium által egybehívott orvoskari tanácskozmány (Vége). — Lapszemle. Hájas szívelfajulás egy esete a váltóláz kifejezett tüneményeivel. A hártyásláb gyógyulása. — T­á r e a. Pestváros tiszti főorvosának jelentése i. é. április hóról. — Különféle. A VÉR ZENG­ÉS Bluter, Bluterkrankheit, haemophilia. Székfoglaló értekezés ; tartotta DÉRY JÓZSEF tr. a m. kvi orvoseg­yletban 1848-iki január 11-én. Értekezésem tárgya az egész kórtanban talán azon egyetlen, mely körül az orvosi búvárok H­i p­p­e­g r a t­e s idejétől kezdve a mult század vé­géig aránylag legkevesebbet fáradoztak, ennél fogva az e tárgyra vonat­kozó észleletek közlései is csak csekély számra szorítkoznak. Ezen állításom nem fog túlzottnak tetszeni, ha az orvosi irodalom fö­lött a legtávolabb századoktól a múlt század végéig szemlét tartunk, a­mi­kor is ki fog tűnni, hogy a tizenegyedik századig ezen sajátszerű kóralak alig volt valamely tudományos megfigyelés és vizsgálás tárgya, és csak a tizenkettedik század kezdetén foglalkozott vele legelőször egy arab orvos — Abalk az éra-el-Zahr e­w é. — Több század hézaga után 1784-ben is­mét akadunk ezen kóralak megfigyelőjére, s ez volt Fordyce. Leg­több észlelés azonban csak a jelen század első felében lett közzé téve. Hogy e koraiakról oly kevés tudományos vizsgálatok birtokába ju­tottunk , annak oka leginkább a vérkór ritka előfordulásában fekszik, és továbbá abban is, hogy a baj sajátszerű természeténél fogva, mint kü­lön­­faj kóralak igen gyakran kikerüli az orvosok figyelmét. A bonckés, gór­cső és vegytan, a jelenkori búvárok mindenható segédeszközei, e kóros állapot természetére mindeddig csak kevés világot árasztottak. Mindezek után, meglehet, soknak föl fog tűnni, hogyan választ­hattam én ezen, úgy­szólván, kórtani rejtélyt előadásom tárgyául? E te­kintetben szolgáljon indokolásom és igazolásomra azon körülmény, misze­rint orvosi gyakorlatom ideje alatt két a vérzők sorába tartozó , több tag­ból álló családnál hosszú évek során át mint házi­orvos működvén, időm és alkalmam volt részint önmagamnak e tárgyban tapasztalást szerezni, részint mindazt, mit az orvosi irodalomban e koraiakról följegyezve találtam, sa­­­ját észleleteim által mintegy megerősítni, vagy igaz értékére visszavezetni. Vérzengésnek vagy vérzékenységnek neveztetik azon átalános vér­­zési hajlam vagy kórvegy — diathesis haemorrhagica, — mely szerint, há

Next