Gyógyászat, 1872 (12. évfolyam, 1-53. szám)
1872-10-19 / 43. szám
zonyos fokáig eljutott. — Előbb felvilágosodás, a képzelet fékezése szükséges és csak azután nyílik tágabb tere a való természettudományoknak. Ezek kifejlődése az egyes tények felhalmozása által történik, melyek szaporodása idővel roppant tömeget képez. — A további kifejlődés mozzanata abban áll, hogy a tények észszerű összefüggésbe hozatnak, s azon kérdés merül fel, ez vagy ama tüneménynek mi az oka? és mily összhangzásban vannak az egyes észleletek egymással? Nem tagadhatni, hogy azon követelmény, miszerint elébb a tények, mint olyanok fssrkésztessenek, ez idő szerint nagy mérvben ki van elégítve. Ilyen volt a tudomány állása már e század elején is. De hiányzott egy nagy fontosságú dolog, mely nagy hézagot pótol és ez nem volt egyéb, mint kikutatása annak, hogy mily viszonyban állanak a természetben élő lények egymással, szóval kérdésben forgott a teremtés igaz vagy nem igaz volta, a kifejlődés miben léte. A gondolkodó ember mindig fő célnak tartotta a dolgok okait kifürkészni. Azért a keletkezés okai főszerepet játszanak a tudományosság történetében. Minél nagyobb valamely kor műveltsége, annál kevesbbé kielégítők a lények keletkeztét illető fölvételek. A régi egyptomiak, indusok, persák, zsidók és egyéb népek nézetei mindent alkotó istenségre utaltak, hasonlót látni az újabb népeknél is, azon különbséggel, hogy ezek fölvételei szerint a teremtőnek teremtményeiben bizonyos célok lebegtek szemei előtt. E hit sokáig maradhatott fenn, mert kielégítette a képzelmet és nem ismertek tényeket, melyek a teremtéssel ellentétben állottak. Ilyenek különösen a földtan és földőslénytan által nyújtott adatok. A fejlődő emberi szellem Huxley szép hasonlítása szerint vedlő rovarhoz hasonlít, mely időnkint leveti felhámát, mintegy újjá születik, más-másképpen viselkedik a külvilág irányában, míg végre új takaróját ismét veszti, hogy újabb öltönynyel burkoltassék. Magától értetik, hogy ily vedlések a szellemi fejlődésben bizonyos rendellenességekkel járnak, melyek csak akkor múlnak kár nélkül, ha az alatt káros befolyások nem hatottak közre. Ez áll különösen az újabb időben annyiszor és annyiszor megpendített teremtés kérdéséről is, és jogosan jegyzi meg Huxley, hogy e kérdést a kérdések kérdésének kell nevezni. —Hogy honnan ered nemzedékünk e világon, hova céloz fejlődésünk, azok ama problémák, melyek minden embert gondolkodásra serkentenek. A múlt századokban a felelet ezekre az átalános bölcseleti és vallásos nézpontok szerint adatott, a lények és külön