Gyógyászat, 1873 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1873-11-22 / 47. szám
melyek mindaddig míg haladási sebességük változást nem szenved, közös irányúak lévén, együttes hatásuknál fogva csak egy bizonyos szín benyomásával hatnak látszervünkre. Amint azonban keskeny nyilaton áteresztve, oly közegen mennek keresztül, mely anyagi minősége és alakjánál fogva a külön nemű sugarak haladási sebességében jelentékeny különbséget okoz, egyenlőtlen irányváltozást szenvednek, kitárt legyező alakjában szétszóratnak, és ekkor sötét térben fölállított ellenzőn fölfogva, váltakozó színű szalag alakjában jelentkeznek. E színes szalag az illető világító forrásnak színképe. Izzó szilárd vagy híg testekből kisugárzó világosság színképe folytonos; a színek, fokozatos átmenetben, minden megszakadás nélkül következnek egymás után. De nemcsak folytonos, hanem ugyanazon hőmérsékletű izzásnál színezet tekintetében, az izzó anyag minőségétől teljesen független is. Fehér izzásban levő szilárd és híg testek tehát — legyenek azok: szén, vas, arany vagy más fémek, kivétel nélkül egyenlő színképet adnak. Másképen áll a dolog az ismert gázelemekre és fémgőzökre nézve. Ezeknek színképe rendesen nem folytonos, hanem kevesebb vagy több színes vonalból van alkotva, melyek majd kisebb, majd nagyobb sötét körök által egymástól elválasztvák. *) Jellegző, izzásba hozott légek és gőzökre nézve, még az, hogy színképek világos vonalainak színei és azok egymástól való távolságai lényegesen függnek az illető lég vagy gőz anyagi minőségétől. * A mutatkozó különbség e tekintetben oly feltűnő, hogy abból, — ha az elemek színképei egyszer mindenkorra pontosan megállapíthatóak, — különböző testek egyes alkatrészeinek minősége számos esetben biztosan fölismerhető. E célra ugyanis nem kívántatik egyéb, mint az izzított anyag színképében a világos vonalok számát, színét és helyét meghatározni, és azokat az ismert elemeknek megfelelő vonalakkal összehasonlítani. E világos vonalak a megvizsgált test anyagi minőségéről tanúskodva igazán színt vallanak, és elárulják annak alkatrészeit még akkor is, ha azok egyike vagy másika oly parányi mennyiségben van jelen, hogy azt közönséges vegyelemzés útján kipuhatolni merőben lehetetlen. *) Nagy nyomás alatt izzó légek színképeinek világos vonalai annyira kitágulhatnak, hogy egymást érintve a színképet folytonossá teszik. És ez némely öszszetett gázok és gőzöknél, már közönséges nyomás alatt is bekövetkezik. Ilyen különösen a szénéleg.