Gyógyászat, 1874 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1874-02-21 / 8. szám

-©£~ 106 K3©~ mandolákban s a nyákmirigyeket körítő sejtszövetben szaporodnak. E hely­ről jutnak a vérbe s előidézik, helyi izzadmány nélkül az általános diphteri­­tisre. De csak hamar áttörik a duzzadt mandolák hámját, s rövid idő alatt nagy izzadmány rakódik le. Az első szerinte a diphteritis exsudativo-ulcerosa, s a második az infiltratio diphteritica. De halljuk a szerzőt magát. Hogy a különböző alakok, melyekben a gombák fellépnek, ugyanegy gomba fejlődési szakai, azt már 6 év óta folytatott búvárlataim folytán sej­tet­tem, egyik alaknak közvetlen átmenetét a másikba, szorgos elővigyázatos észlelések folytán legelőször azonban az utóbbi hónapok alatt láttam. A diphteritis kezdeti szakában, akkor, midőn vékony, tejfölszerű izzad­­mány­réteg a mandolákat vagy teljesen vagy csak részben bevonja: ezen izzadmányban igen gyakran más nem található, mint nagy mikrospora töme­gek, melyek félhámsejteket burjánzottak körül vagy ástak ki (Fig. 1.). Készítményeket kaphatni, hol más szervi képződésnek nyoma sehol észre nem vehető (Fig. 1. a.).­­) A finoman és sötéten szemcsézett tömeg nem laza, egymás mellett fekvő pontalakú, vagy éles körrajzzal kerített testek­ből áll, hanem ezek világos, csaknem víztiszta anyag által, mely, mint lát­szik , ivalaku vonalakban rendezkedik, vannak egymással összekötve. Ezt akkor látni igen tisztán, ha finom tűkkel olyan mikrospóra-tömegeket szét­ ') a rajzban a további fejlődési­ szakok is bele rajzolvák. A fennebbire csak a baloldal (a) vonatkozik.

Next