Gyógyászat, 1876 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1876-09-16 / 38. szám
Tizenhatodik évfolyam. 38. SZ. Budapest, 1876. szept. 16. ~ GYÓGYÁSZAT. AZ ORVOSTUDOMÁNY hazai és külföldi fejlődésének, különösen a gyógygyakorlatnak KÖZLÖNYE. Szerkesztő-tulajdonos: Poor Imre tr. Szerkesztő-kiadó: Dubicska Géza tr. Tartalom: A kemény agyhártya és agyvelő idült lobjának újabb tünete. A hökhurut körlénytanához. — Lapszemle. A víziszony egy esete, chloralnak a viszérbe való befecskendésével kezelve. Epilepsia gyógykezelése bromure de potassium bőralatti befecskendése által. — Tárca. A nemzetközi statistikai congressus IX. ülése Budapesten. — Különféle. A kemény agyhártya és agyvelő idült lobjának újabb tünete. A m. orvosok és természetvizsgálók marmaros-szigeti agyülésének szakülésén előadta POOR IMRE tanár. Az agyhártyák heveny lobját ennek fejlődési szakában az agy alapján szintúgy mint boltozatán eddig is határozottan ismerhettük föl a hevenyi láb koponyás tüneteiből, az érzéklő, érző és mozgató idegek izgatottságából, a szellemi élet tévengéseiből stb. Azonban az agyburkok, nevezetesen a kemény agyhártya idült lobját fejlődési szakában jellegző tünetekkel meghatározni máig nem bírtuk. A bonc-asztalon láttam a kemény agyhártya idült lobját oly egyénekben, kik életükben semmi másról, mint hosszas és gyötrő fejfájásról panaszkodtak. Virchow művében Hasse mondja: „A kemény agyhártya lobjának jelei éppen nincsenek annyira megállapítva, miszerint e betegség rajzát azokból adni lehetne. Hol a beteg e kór következtében elhalt, oly szövődött viszonyok mutatkoztak együttesen, s a szomszéd részek is annyira meg voltak támadva, hogy azokból a kemény agyhártya lábját jelezni nem lehetett. A hol pedig e kór csekélyebb fokban és egymagában jelenkezett s annak nyomait egyéb betegségekben elhaltak hulláin találtuk meg, ott a kórelőzményekből semmi bizonyost sem tudtunk meg, legfelebb, különféle fejbetegségekkel közös, határozatlan panaszokat hallottunk; — az ily eseteket élőben fölismerni nem sikerült stb. (Virchow: Handbudd.spec. Patho