Gyógyászat, 1877 (17. évfolyam, 1-53. szám)
1877-10-20 / 43. szám
Tizenhetedik évfolyam. 43. SZ. Budapest, 1877. oct. 20. GYÓGYÁSZAT. AZ ORVOSTUDOMÁNY hazai és külföldi fejlődésének, különösen a gyógygyakorlatnak KÖZLÖNYE. Szerkesztő-tulajdonos: Poor Imre tr. Szerkesztő-kiadó: Dulárska Géza tr. Tartalom: A bólintó görcsről. — Lapszemle. Két heveny küteg egyidejű fellépéséről. Az agy villamáramai. — Tárca. a) Dr. Genersich Antal egyetemi rector székfoglaló beszéde. (Vége.) b) A budapesti kir. orvosegylet nagygyűlése 1877. October 15-én. — Nyilatkozat. — Különféle. A bólintó görcsről. HOCHHALT KÁROLY tr.-tól Budapesten. A bólintó görcs (spasmus nutans, nutatio spastica capitis, eclampsia nutans, Nickkrampf, Komplimentirkrampf, salaam convulsion of infancy) a gyermekkorban előforduló görcsnemek egyik ritkább faját képezi. Értjük alatta a fejnek rythmicus himbáló mozgását, magasabb fokban pedig az egész törzs mell- és hátra hajlását, hasonlót a keleti népek „salaam“-jához, azon bókoló testmozgáshoz, melylyel imáikat kísérni szokták; innen jó az angolok „salaam convulsion“ elnevezése. Az egyszerű fejbólintás (nutatio capitis spastica) úgy látszik mindkét fejbiccentő és a csuklyás izom lánggörcsének eredménye. Ezen izmokat áll, agyidegpár, a Willis-féle járulékideg látja el ágakkal s az előidézett izomgörcs ezen ideg ingereltetése következtében áll elő. Már Gerhardt e bántalomnak egy könnyebb és egy súlyosabb alakját külömbözteti meg. Könnyebb alak alatt érti azon spasmus nutanst, mely mint sok egyéb görcsnem, visszahajlási után támad pl. foginger, garatob stb. következtében; ellenben súlyosabb alaknak tudja be azt, melynek központi bántalmak s pedig mélyebb bonctani elváltozásokkal szolgálnak alapokául. Ezen alakhoz sorolható a bólintó lánggörcs (eklampsia nutans). Itt nemcsak egyes nyakizmok vesznek részt, hanem közreműködnek a gerincoszlop hajlító és nyújtó izmainak többsége néha a végtagok egyes izomcsoportjai is és a 15—30 sűrűn egymásután következő rángások alatt a fej a meghajlott törzzsel együtt teljes