Gyógyászat, 1882 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1882-04-08 / 15. szám
mellett feküve; azonban sem itt, sem az alveolus, sem a pleura szövetében gyarmatot, compact csomót nem képeznek. Ezen alakot csak egy esetben látták a nyírkutak belsejében. Az alveolus beszűrődésében a rostonyatömeg közepén feküsznek, azaz a kereksejtek és veres vérsejtek közepette ; csodálatos, mily nagy tömeg micrococcus van itt jelen; a szürkésvöröshepatisatio esetében százával, ezerével lelni egy alveolusban. A hepatisatio grisea és a hepatisatio griseolutea esetében sokkal ritkábbak, bár rendesen találhatók. Eddig még a sejtek belsejében nem lelte ; egy újszülött vörös hepatisatiója esetében azonban a pálczaalakú szervezetek találtattak a kereksejtek anyagában, melyek minden sejtben 6—10-ével, sőt többen is be voltak a protoplasmába ágyalva, míg a szabad izzadmányban hiányzottak. Bár az alveolus falában, a hörgék és edények falában és e körül a legtöbb esetben hiányoznak, egyszer a halál után öt órára végzett boncolatkor igen nagy tömegben voltak jelen azon szövetközti kötszövet nyirkátaiban, mely a májasodott rész és levegő tartalmú tüdőszövet közt futott. Ezen kötszöveti vonal vizenyősen beszűrődve, kevés kereksejtekkel volt rakva; a csaknem teljesen átlátszó anyagban igen élesen emelkedtek ki a duzzadt endothellel bird nyirkutak. Legtöbbjében megvoltak a már leírt ellipsoid micrococcusok, és pedig vagy mérsékelt mennyiségben, úgyhogy 10—20 micrococcus esett egy endothelsejtre, vagy egész compact tömegben, mint merev injectio a fal varicosus kidülledésével; tovább áttörtek a körülvevő szövetbe, s ott rendetlenül feküdtek, vagy csillagot képeztek megfelelve a kötőszövet nedvurainak. Ahol ezen meredt injectio a nyirkutakban megvolt, ott endothelt nem lehetett felismerni. Ezen lelet élénken emlékeztet minket az átrakodási genyedésnél, roszindulatú endocarditis, gyermekágyi pyaemia mellett, először Recklinghausen, később Klebs, Waldeyer által leírt, a vér hajszáledényeinek micrococcusok által történt belövellésére. Már régen látott Beckmann hajszáledényeket eleldugaszolva szemcsés tömeggel, vagyis embolia capillarist, azonban csak Recklingshausen merte ezen szemcsés tömeget micrococcusnak nevezni. Nem tekintve azt, hogy ezek ellenállának chloroform, aether, sav, alkali behatásának, felismeréseket a szemcsés anyaggal telt hajszáledények varicosus alakjára fektette. Csakis növekvésre képes anyag képes ily csomósodással járó belövellést idézni elő a hajszáledényekben. Pontos dolog, hogy az interstitialis szöveteket, nyirkutakat is micrococcusok töltik ki. A hörgék rostonyatömegében látható micrococcusok az elhalt rostonyában keletkeznek s azért nincs jelentőségök; az alveolusról már ezt talán mégsem lehet állítani, azonban, hogy a nyirkutakban leljük, bizonyítéka annak, hogy az élő szövetben sarjadzottak és azután jutottak a nedvkeringésbe. E lelet még továbbá azért is lehetséges, mert az ecetsavas készítményben könnyen láthatni szabad szemmel a micrococcusokkal teli csikókat mint ezüstfényű csikókat. E leletre ugyan az úgynevezett typicus, croupos pneumoniánál csak egyszer akadt, azonban ki tudta mindannyiszor mutatni a lobos pleurában, s leggazdagabban lelte az idősb összenövésekben, itt a kissé vizenyős hártyákban sűrűn feküdtek egymás mellett. Ezen lelet is az élő szövetből idejutást bizonyítja. E szerint látjuk, hogy e lelet minden esetben előfordult, s ha ezután is kitűnik előfordultak, akkor fellépésük okvetlen szükség lesz a kórkép kiegészítéséhez.