Gyógyászat, 1884 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1884-10-18 / 42. szám
észrevehetetlen bántalomban szenvedők, s gyengébb testalkatnak, valamint hygienice roszabb viszonyokban élők, megfázásnak és átázásnak, vagy félelemnek kitett egyének sokkal hamarább kapják meg az uralkodó járványos vagy ragályos betegséget. Amint tehát a bacteriumok magukban véve, mint ilyenek nem oly veszélyesek, mint első pillanatban föltűnni látszanak, azokká lesznek, ha a fentnevezett kedvező viszonyok közé jutnak. Tehát, hogy a cholerabacillust evők nem mindegyike esik cholerába, nagyon is különféle okok miatt könnyen elképzelhető. Befoly a ragályozásra a fajhajlam is az egyéni hajlam mellett, s így nem ojtható át minden betegség csírája más állati fajok mindegyikébe, amint az élősdi növények sem támadnak meg minden növényfajt, sőt a közel rokon fajokat sem egyenlő mérvben és előszeretettel. Ezen faji hajlam szintén megérthető legjobban a vegyi hatásból. A mondottak folytán azonban nincs kizárva az, hogy egészséges ember is ne betegedjék meg a ragályozást előidéző schyzomiceták hatása által, csakhogy ilyenkor kell, hogy tovább hassanak rá, s pedig különböző tartamú ideig, mennyiségük és kifejlett mérgük intensitása szerint. Ez szüli tehát szükségképen a második nézetet, mely szerint a bacteriumok táplálkozásuk, fejlődésük és szaporodásuk által a megtámadott szövetben idéznek elő vegyi káros anyagot, amennyiben ez szenved táplálkozásában vagy pedig maguk fejlesztenek fajlagos vegyi hatást önön lényegükben. Bármint legyen is, annyit elfogadni kénytelen az ember, hogy vegyileg hatnak mérgezőleg, hogy a különféle tartamú, lappangó stádiumok magyarázhatók legyenek, így magyarázható, hogy például egy családapa, ki miután gyermekei közül egy üszkösen kifejlődött roncsoló toroklábban szenved, különféle helyekre küldi a többi gyermekeit, sőt távol egymástól más országokba, kiken orvosi vizsgálat után semmi nyomát még nem lehetett látni a fent említett bántalomnnak, de akik közül az egyik itt, a másik amott különböző időtartamban megbetegszik roncsoló toroklobban. Ezek magukkal vitték a ragályos bántalmaktól ment vidékre a roncsoló toroklob csiráit, de azok orvosilag még akkor föl nem ismertettek.*) Olvashatni más részről a napi és szaklapokban, hogy minden ragályos bántalmaktól ment helységben egyszerű levélbélyeg megnyúlása által 2 vagy 3 nap múlván a gyermek roncsoló toroklobban halt el. Ezen utóbbi eset, ha csakugyan áll, eclatánsan mutatja a fentebb érintettel szemben a különböző lappangó stádiumát egy és ugyanazon bántalomnak, mely körülmény csak úgy magyarázható meg, hogy nemcsak a kórtnemző bacteriumok, mint ilyenek lényük szerint, hanem hatásuk folytán vegyi változást idéznek elő, s ezen vegyi változás által létrejött anyag fajlagos mérge által hatnak. *) Lásd a Gyógyászat 1883. 10-ik számát és az 1884. 23-ik számát.