Gyógyászat, 1884 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1884-11-08 / 45. szám
^€X 715 КЗе megakadályozza a putrefactiot, annyira is, midőn oly kis erélylyel bír a gombák elpusztítására. Egy másik nem illékony antisepticum, a corrosio sublimat, melyre az utolsó években hívta fel figyelmünket dr. Koch. Szabadjon elismerésemnek kifejezést adnom azon bámulatosan meggyőző kísérletek felett, melyeket e célból végezett. Koch kis darab fonalat mártott anthrax-bacillusok spóráit tartalmazó folyadékba; tudva van, hogy ezek legerősebben állanak ellen a gombaölő szereknek. Miután ezen fonal megszáradt, bele mártotta antisepticus folyadékba, s benn tartotta egy percig, fél percig, 5 percig, vagy szükség szerint hosszabb ideig. Azután vizzel, alkohollal, vagy más spórát nem ölő folyadékkal kimosta az antisepticus szert a fonalból és tenyésztő közegébe helyezte. A sterillé tett tenyészanyagban vizsgálta, vájjon a fonal spórái kifejlődnek-e vagy sem. Ezen kísérlete által kiderítette, hogy sublimat 1 : 20000 vizes oldata elégséges arra, hogy a bacillus anthraxis életképességét elpusztítsa, melynek spórái ellenállásra legképesebbek. De lelte azt is, hogy sublimat 1 : 300,000 husié oldata elégséges arra, hogy a spórák kifejlődését akadályozza, mindaddig, míg az oldatban vannak; hogyha azonban a fonalat még oly hosszas ideig sublimatoldatban fekvés után kivette és tápgelatinba tette, a spórák fejlődése ép úgy megindult, mintha soha se feküdtek volna ártalmas közegben. Ekként Koch az antisepticus anyagok hatásának két különböző alakját határozta meg, melyek egyike a microorganismusok életképességét elpusztítja, a másika pedig azok fejlődését feltartóztatja, bizonyos ideig megakadályozza, anélkül, hogy a spóra életképessége alatta szenvedne. Az első hatást gombacskát ölő hatásnak (germicidalis actio), a másodikat pedig fejlődésgátló hatásnak (actio inhibitoria) nevezhetni, épen azon alapon, mint a németek a „ Hemmungswervensystem “-ről szólnak. A két hatás egymástól lényegesen különbözik, az első megtámadja az életképességet, az utolsó pedig nem bántja a gomba csirájának életképességét. A sublimat ezen tulajdonságával hasonló hígításban semmi más antisepticum nem bír. Ha az antisepsises sebészet céljait tekintjük, a fejlődésgátló hatás elégséges volna a cél elérésére, ha megelégszünk azzal, hogy a seb ment maradjon káros szervezetektől, s hogy a kötőszerben ne tartalmaztassék ily gomba élő állapotban. Elég, ha a kötőszer képes a sebváladékkal nedvesített kötőanyagba hatolt apró szervezetek kifejlődését megakadályozni, az bizonyos. Sublimatot a német orvosok eléggé használtak, főleg sublimatfagyapot alakjában, melyet hozzávaló gépek által törnek apróra és 7г°/ sublimat s ugyanannyi glycerinnel itatva hoznak létre. Ezen kötőszer nagyfokú felszívó képességgel bír, s nagy tömegben alkalmazva, igen szép eredményeket szolgáltatott, csakhogy kissé alkalmatlan alkalmazása. Némely esetben nem illő oly nagy tömeg kötőszerrel dolgozni, amilyent biztosság kedvéért tenni pedig kell. Egyébiránt a szerzők különbözőkép nyilatkoznak a szer hatásáról, s azonkívül meg kell jegyezni, hogy némely sebész az antisepsis oly eredményeivel is meg van elégedve, amivel más nincs megelégedve. Előadásom kezdetén felhozott körülmények figyelmemet igen természetesen a sublimatra irányozták, csakhogy én töményebb alakban és kevésbé oly nagy tömegben kívántam alkalmazni. Azért 70% oldat helyett egész percentes oldatot készítettem. Első esetem, melyben alkalmaztam, öreg lady volt, kinél az emlőmir-