Gyógyászat, 1884 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1884-02-23 / 8. szám

Huszonnegyedik évfolyam. 8. SZ. Budapest, 1884. február 23. GYÓGYÁSZAT. AZ ORVOSTUDOMÁNY hazai és külföldi fejlődésének, különösen a gyógygyakorlatnak KÖZLÖNYE. Laptulajdonos: Poor Imre t­r. Szerkesztő-kiadó: Dulácska Géza tr. Tartalom: Az angina pectoris. — Újabb metallotherapikus kóresetek. (Vége.) — Lapszemle. A tüdőláb gombájának kimutatása a köpetben. Chininum amorphum boricum. — Tárca. A budapesti orvosi kör segélyegylete 1884. február hó 23-án tartott közgyűlésének jegyzőkönyve. A Balatonról, mint gyógyhatányról. — Különféle. — Pályázatok. Az angina pectoris. „Nem egy, de több angina pectoris létezik,“ mondja Henri Hubhard művének elején. Ezen kijelentésben benn foglaltatik az eszme, hogy az an­gina pectoris név alatt egész tünetcsoportot kell érteni, mely előfordul külön­böző sérelmek s bajokban, melyekben semmi egyéb nem közös, mint a tünet­­csoport. Elégséges szemeink elé idézni az angina pectorisra vonatkozó sok elméletet, hogy meggyőződjünk az angina tüneteit előidéző bántalmak soka­ságáról, melyet a különböző szerzők felállítottak, s ezek: az edényrendszer, a szív bántalmai; az ideges elmélet, mely a zsábokban, vagy a tüdőszívtáji idegfonat nevrosisában, mely a nevritis cardiaca, a vasomotorok zavaraiban, az ischaemia cardiaca, a köszvény, csiízban keresi okát. Hub­ard szerint az egész csoportból csak kettő tartható fenn, az angina ver­a, melynek eredetét az ütérben, vagy sziv-ischaemiában kell keresni, miről Rougnon és Heberden írtak legelőször, s mely halállal végződik; és azon angina pectoris, mely a köszvényesek, neurasthéniások, hysteriások és dyspepsiában szenvedőknél fordul elő, s ideges angina pectoris név alatt csopor­tosítható, s nem végződik halállal. Az első különbséget képezi közöttük tehát a prognosis, a másodikat a therapia javallatai, s az alkalmazott gyógyítási módok. Ebből látszik, hogy fontos megkülönböztetni és felismerni; csakhogy a felismerés legalább klinikailag nem oly könnyű. Bizonyság rá Hub­ard egy esete, melyben kórbonctanilag kimutatható volt az angina vera előidéző organicus oka, s életben véghetlen nehéz volt a tüneteket értékesíteni. Az eset következő: 12 éves fiatal­ember, erőteljes, de iszákos és bujafenyves egyúttal, két oly ok, mely üzérlábokat idéz elő — vétetett fel a Tenon kórházba, mert vándor fájdalmak léptek fel mellkasában munka közben, szétsugárzottak a bal karba, könyökbe és az ujjak végébe. Ezen fájdalmak néha megállásra készteték, de csakhamar elmúltak. Sohasem volt szívdobogása vagy nehéz-

Next