Gyógyászat, 1884 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1884-02-23 / 8. szám
Huszonnegyedik évfolyam. 8. SZ. Budapest, 1884. február 23. GYÓGYÁSZAT. AZ ORVOSTUDOMÁNY hazai és külföldi fejlődésének, különösen a gyógygyakorlatnak KÖZLÖNYE. Laptulajdonos: Poor Imre tr. Szerkesztő-kiadó: Dulácska Géza tr. Tartalom: Az angina pectoris. — Újabb metallotherapikus kóresetek. (Vége.) — Lapszemle. A tüdőláb gombájának kimutatása a köpetben. Chininum amorphum boricum. — Tárca. A budapesti orvosi kör segélyegylete 1884. február hó 23-án tartott közgyűlésének jegyzőkönyve. A Balatonról, mint gyógyhatányról. — Különféle. — Pályázatok. Az angina pectoris. „Nem egy, de több angina pectoris létezik,“ mondja Henri Hubhard művének elején. Ezen kijelentésben benn foglaltatik az eszme, hogy az angina pectoris név alatt egész tünetcsoportot kell érteni, mely előfordul különböző sérelmek s bajokban, melyekben semmi egyéb nem közös, mint a tünetcsoport. Elégséges szemeink elé idézni az angina pectorisra vonatkozó sok elméletet, hogy meggyőződjünk az angina tüneteit előidéző bántalmak sokaságáról, melyet a különböző szerzők felállítottak, s ezek: az edényrendszer, a szív bántalmai; az ideges elmélet, mely a zsábokban, vagy a tüdőszívtáji idegfonat nevrosisában, mely a nevritis cardiaca, a vasomotorok zavaraiban, az ischaemia cardiaca, a köszvény, csiízban keresi okát. Hubard szerint az egész csoportból csak kettő tartható fenn, az angina vera, melynek eredetét az ütérben, vagy sziv-ischaemiában kell keresni, miről Rougnon és Heberden írtak legelőször, s mely halállal végződik; és azon angina pectoris, mely a köszvényesek, neurasthéniások, hysteriások és dyspepsiában szenvedőknél fordul elő, s ideges angina pectoris név alatt csoportosítható, s nem végződik halállal. Az első különbséget képezi közöttük tehát a prognosis, a másodikat a therapia javallatai, s az alkalmazott gyógyítási módok. Ebből látszik, hogy fontos megkülönböztetni és felismerni; csakhogy a felismerés legalább klinikailag nem oly könnyű. Bizonyság rá Hubard egy esete, melyben kórbonctanilag kimutatható volt az angina vera előidéző organicus oka, s életben véghetlen nehéz volt a tüneteket értékesíteni. Az eset következő: 12 éves fiatalember, erőteljes, de iszákos és bujafenyves egyúttal, két oly ok, mely üzérlábokat idéz elő — vétetett fel a Tenon kórházba, mert vándor fájdalmak léptek fel mellkasában munka közben, szétsugárzottak a bal karba, könyökbe és az ujjak végébe. Ezen fájdalmak néha megállásra készteték, de csakhamar elmúltak. Sohasem volt szívdobogása vagy nehéz-