Gyógyászat, 1891 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1891-11-08 / 45. szám

Harminczegyedik évfolyam. 45. 82. Budapest, 1891. november 8. A GYÓGYÁSZAT Melléklete a Honvédorvos hazai és külföldi fejlődésének, különösen az orvosi gyakorlatnak közlönye. Laptulajdonos: KOVÁCS JÓZSEF tanár. Szerkesztő-kiadó: SCHACHTER MIKSA tr. főmunkatárs; SZÉNÁSY SÁNDOR tr. előfizetési ára: egy évre 10 frt — kr. fél évre 5 « — negyed évre 2 « • ★ ort­­osnöven­dékek felét fizetik­.GYÓGYÁSZAT ELŐFIZETÉSI DÍJAK kéziratok és a lapot ér­deklő egyéb tudósítások a szerkesztő-kiadóhoz f Budapest Kigyó-utcza S. sz. intézendő­k. AZ ORVOSTUDOMÁNY Keratitis marginalis. Hoor Károly tr., cs. és kir. ezredorvos, egyetemi magántanártól. A szaruhártya ezen, szerfelett ritkán észlelhető, meg­betegedéséről. Fuchs­­ a következőket mondja: «Mindössze hét ízben láttam ezen ritka bajt. Rendesen öregebb egyéneknél észleltem és pedig, többnyire csak az egyik szemen. Egy esetre emlékszem, a­mikor mind a két szem meg volt támadva. A baj csekély izgatási tünetekkel veszi kezdetét és a szaruhártya szélén egy szürke, vagy szürkés-sárga homály képződik, mely közvetlen a sclerához csatlakozik s körül­belül 2 mm.-nyíre terjed az átlátszó szaruhártyába. Ezen homályos öv többnyire fent székel és a szaruhártya kerüle­tének legfeljebb l/a—V* részét foglalja el. Ritka eset az, mikor a szaruhártya egész kerületére kiterjed. A szaruhártya felszíne, a homálynak megfelelőleg, kissé bágyadt visszfényű, anyagveszteséget azonban nem mutat soha, sőt még epithethiány sem vehető észre. Nemsokára a homály kifejlődése után, a limbus mintegy előrehatol (a centrum felé) és véredényeivel a homályos sávot el­bontja. Néhány hét múlva aztán az izgatási tünetek alább hagy­nak, elmúlnak, de a széli részen észlelt infiltratum­ a szaruhártyán, mint állandó homály marad vissza. Nagyon hasonlít ezen homályos sáv az arcus senilishez, de ettől mégis különbözik annyiban, hogy a sclera szélétől átlátszó zóna által nincs elválasztva, hanem abba észrevehető határ nélkül megy át. A szaruhártyának ezen megbetegedése szivárványhártya­­gyuladással nem igen szokott szövődni, de fekélyek is oly ritkán lépnek fel mellette, hogy ezt csupán csak egy esetben volt alkalmam észlelni, a­mikor is az igénytelen, apró, egyedül álló fekély egészen felületesen feküdt. A jó látásra ezen baj semmi hátrányos következmények­kel nem jár, mert a visszamaradó homály egészen széli fekvésű. A kórnak leírását nem találtam a rendelkezé­semre álló tankönyvekben, csakis az Arit-félében létezik erről említés. S ezen gyuladást a keratitis sclerosanshoz csatolja, én azonban a scleritis tüneteit sohasem láttam ezen szaruhártyai megbetegedés mellett.» A szaruhártya ezen megbetegedését Arita csakugyan a kerato-scleritis egy ritkán észlelhető alakjának tartja, a­midőn így nyilatkozik : «A kerato­scleritis igen ritka esetekben, a corneoscleralis résznek csak egy kisebb vagy nagyobb ivalakú részére terjed ki. A cornea kerületének aliquid részén intensiv ciliaris injectió, fénykerülés, könyezés és fájdalom között, egy világos­ szürke, vagy szürkés-sárga beszüremkedés keletke­zik, mely a limbuson át a corneába nyúlik; kissé duz­­zadtnak látszik és egy keskeny vemiscus alakját mutatja. Concav oldalához keskeny homályos udvar csatlakozik s peripheriás határa a véredények képződése miatt nem tűnik ki élesen. Ha azután hetek múlva az izgalmi tünetek elmúltak és a beszüremkedett rész lapos, fehéres-szürke ívvé alakult át, felületes megtekintésnél azt arcus senilisnek nézhet­nék, ámde a homály (a keratitis marginálisnál) közvetlenül a sclerához csatlakozik és concav oldalán élesen van hatá­rolva, szinte egyenetlen s úgy látszik, mintha egyes apró csomókból volna összetéve.» Ezen szaruhártya-megbetegedésről tényleg csak a citált két autor emlékszik meg, de e két autor között is ugyan­csak különbözők a nézetek a baj lényegét illetőleg. Mig u. i. Arit a sclerától a szaruhártyára átterjedő bajnak­­tartja, addig Puchs, ki sohasem látta mellette a scleritis tüneteit, egészen önálló szaruhártyai­ megbetegedésnek állítja. De eltér a két autor a baj subjectív tüneteinek leírá­sában is, mert a­míg Fuchs azt mondja, hogy a betegség csekély izgatási tünetek között kezdődik, addig Arit kiemeli, hogy intensív ciliaris belöveltség és fájdalommal lép fel. Nincsenek egy nézeten a kifejlődött homályt ellepő vér­edények hová tartozandósága felől sem. Fuchs azt hiszi, hogy a limbus hajlik át véredényeivel a homályra, Arit pedig úgy van meggyőződve, hogy újonnan képződött véredé­nyek lepik el a homályt. De egyetért a két autor tökélete­sen abban, hogy az infiltratió helyén egy szürke sáv marad vissza, mely a gerontoxonhoz hasonlít. Én két ízben láttam a szaruhártyának ezt a typicus megbetegedését. Először, egy, később öngyilkossá lett idő­sebb collegánál, másodszor pedig nem régen, egy osztályo­mon fekvő őrmesternél. 2 Klinische Darstellung der Krankheiten des Auges, zunächst der Bindehaut, Hornhaut . . . etc. 1881. 200. oldal. 1 Lehrbuch der Augenheilkunde 1889. 204. oldal.

Next