Gyógyászat, 1893 (33. évfolyam, 1-53. szám)

1893-12-03 / 49. szám

Harminczharmadik évfolyam. Budapest, 1893 deczember 3. 49. sz. A GYÓGYÁSZAT Melléklete a Honvédorvos előfizetési ára. Egy évre 10 írt — 1 . fél évre 50 — negyed évre 2 , 50 ♦ * Orvosnövemlékek felét fizetik.GYÓGYÁSZAT AZ ORVOSTUDOMÁNY ELŐFIZETÉSI DIJAK kéziratok és a lapot érdeklő egyéb tudósítások a szerkesztő-kiadóhoz: “Budapest, Szerrita-tér 1. sz. intézendő ”. hazai és külföldi fejlődésének, különösen az orvosi gyakorlatnak közlönye. Lap tulajdonos: KOVÁCS JÓZSEF tanár. Szerkesztő-kiadó: SCHACHTER MIKSA tr. Főmunkatárs: SZÉNÁST SÁNDOR tr. Adatok a rezgő massage kérdéséhez. Bogdán Aladár tr., cs. és kir. ezredorvostól. Esetleges félreértések kikerülése végett szükségesnek tartom kijelenteni, hogy rezgő massage névvel a német Vibralionsmassaget jelölöm. Utóbbi elnevezést használja Braun, a rezgő massage feltalálója, jobban mondva első practicus alkalmazója, míg Laker, ki az eljárást tudományos kutatások tárgyává tette és tanulmányai eredményét egy lelkesedéssel megirt füzetben tette közzé, a rezgő massage elnevezést egy másikkal helyettesíti, ugyanis a massage alkalmazási helye szerint belső nyákhátya-massageak nevezi: innere Schleimhautmassage. E kétféle elnevezésnek az a haszna, hogy gyorsan tisztába jövünk általuk a dolog lényegével, ugyanis a kívülről hozzáférhető nyákhártyák rezgő massage-al való gyógykezelése. A szakkörök érdeklődését ezen gyógymód iránt a Laker könyve ébresztette fel tulajdonkép, kinek neve több élettani tanulmány révén már ismeretes volt. Említett könyvében úgy a világos physikális fejtegetések, mint a gyógymód által elért nevezetes eredmények méltán keltettek figyelmet. A határozott hang, az enthusiasmus, mely a tárgy iránt úgyszólván a könyv minden sorában nyilvánul, másokra is bizalomgerjesztőleg hatott s utánzásra ösztönzött. Rövid idő múlva jöttek mások közleményei is,akik több-kevesebb dicsérettel illették az új eljárást rövid megfigyeléseik alapján s úgyszólván mindnyájan érdemesnek tartották reá, hogy további tapasztalatokat gyűjtsenek. Múlt év vége felé azonban egy bécsi tanár, Chiari, rövid czikkben, de annál erélyesebben szólalt fel a rezgő massage ellen, mindenképen igyekezvén kimutatni, hogy az eljárás távolról sem ér annyit, mint Braun, meg Laker állítják, sőt azt is tagadta, hogy a dolog új volna s mindössze az új név azon köpenyke, melylyel az illetők a lényeg újdonságának hiányát fedni akarják. Úgy Braun , mint Laker, gyorsan megadták a választ Chiari becsmérlő czikkére s több-kevesebb sikerrel védelmezték magukat a tekintély támadásai ellen. Pártatlan figyelő előtt világos e polémiából, hogy Chiari czikkében sok a malitia s eléggé objectiv érvelés nélkül, több helyi erőszakos elferdítésekkel igyekezett a rezgő másságétól minden jogosultságot megvonni, míg a válaszok objectivebb hangjukkal és nyugalmukkal még azon tekintély ellen is méltán keltettek rokonszenvet maguk iránt. Mutatványkép csak egyes fontosabb részeit fogom e polémiának ismertetni, melyekből a pártatlanul ítélő tanulságos következtetéseket vonhat le; a többire nézve, hogy hosszadalmas ne legyek, az illető czikkekre utalok. Chiari azt állítja többi közt, hogy az «ecsetelés» és a massage közt nincs nagyobb különbség, mert az ecsetelés alatt nem csak az ecsettel, de a gyapotba burkolt kutaszszal való kezelést is kell érteni, mint azt már Fraenkl is definiálta. Maga részéről pedig hozzáteszi, hogy ő mesterétől energikus beecsetelést tanúit, s így a gyapotba burkolt kutaszszal való energikus beecsetelés lényegében ugyanolyan mint a Braun-Laker-féle massage. Ki ne látná itt az erőszakos félremagyarázást első pillanatra. Épen olyan ez, mintha valaki azt állítaná, hogy valamely dagadt ízületnek jódkenőccsel való erőteljes bedörzsölése annyi mint azon ízület massage-a. Távolról sem az, mert a kenőccsel való bedörzsölésnél a főszerepet a kenőcs játsza, ép úgy, mint a beecsetelésnél az illető gyógyszer, míg a másságénál a kenőcs a mellékes és a szabályszerű mechanikus kezelés a lényeges. Azt bizonyára Chiari sem merné állítani, hogy a beecsetelésnél egyéb czélja volna, mint a gyógyszert a nyakhártyára vinni, akár gyöngéden teszi ezt, akár erőteljesen. Mennyire különbözik ettől a rezgő massage, melynél a gyógyszer irreleváns és a főfigyelem a nyákhártyának szabályszerű végigkenésére irányul. (Megjegyzem, hogy a «kenés» a massage népies magyar neve és itt ezen értelemben alkalmazom.) Hogy a kenés hatását gyógyszerrel is lehet fokozni, az természetes, de azért e mellett a másságénak, mint önálló gyógymódnak létjoga és jogosultsága fennáll. Hasonló elferdítéssel él Chiari a midőn Braun azon állítását czáfolja, hogy Ultzmann is massage által kezelte a húgycsövet, midőn azt bougierozta. Chiari szerint ugyanis a Schrötter-féle gégetágítás heges szűkületeknél állandó fémekekkel (Bolzen) egyenértékű az Ultzmannféle bougierozással. Pedig mindenki előtt világos, hogy az említett gégetágítás legfeljebb a lassú húgycsőszor-tágítással vethető össze, de nem a lényegesen különböző húgycső-bongierozással, mely utóbbinál tényleg a kenő nyomásban rejlik a gyógyhatás, ép úgy, mint bármely más másságénál. E két idézet is elegendő már annak megítélésére, hogy mily czélzat vezette Chiarit a rezgő massage értékének elbírálásánál s mondhatjuk, hogy e mérges kritika nem hogy ártott, de határozottan használt a massage ügyének. Ez csak az auktoritás erőszakoskodása akart lenni oly vívmány ellen, mely ezúttal nem tőle indult ki, hanem általa erre jogosulatlannak tartott egyénektől. Élénk figyelemmel kisértem kezdettől fogva a rezgő massage ügyét, mert engem két szempontból is különösen érdekelt: Die Heilerfolge der inneren Schleimhautmassage. Graz 1892. a Höffinger, Allgem. Wien. med. Zeitung, 1890. Demrne, Deutsche med. Wochenschrift, 1891; Yolpe, Arch, internaz. d. med. chir. 1891. Pierec, The journ. the of americ. med. associat. 1891. Pelici, Sordomuto, 1891. Massucci, Eassegna crit. internaz. 1892. Garnault, La Semaine medic. 1892. 8 Chiari, Wien. Klinische Wochenschr., 1892. Nr. 36. 4 Braun, Wien. Klin. Wochenschrift, 1892. Nr. 40. 6 Laker, Wiener med. Presse, 1892. Nr. 47 és 48.