Gyógyászat, 1898 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1898-02-06 / 6. szám

90 GYÓGYÁSZAT 1876) a mechanoth­erapiát a sötét empirismus keretéből kiemelte s a tudományos kutatás tárgyává tette. A massage tehát orvosi és tudományos gyógym­ethodus. Lássuk a második kérdést : közömbös beavatkozás-e a massage vagy okozhat-e avatatlan alkalmazása bajt is. E kérdésre válaszolva, a massage élettani hatásának rövid vázlatát kell adnom, hogy bebizonyítsam, hogy a massage, a helyesen végzett technikától eltekintve, alapos boncztani,­­ physiologiai és kórboncztani tudást igényel. Igen tanulságosak e tekintetben Mosenger fönt említett­­ dolgozata és Zabludovszkyé, Kronecker tanár intézetéből Berlinben. Zabludovszky különböző korú egyéneken kísér­letezett és 8 napi félbenh­agyásokkal alkalmazva, 8 napon át másságot, meghatározta : 1. A testsúlyt, 2. a kezek izom­erejét, 3. a test hőmérsékét, a rectumban és hónalban mérve, 4. a szív működését, 5. a lélegzés szaporaságát, 6. a vizeletmennyiséget és az abban levő alkatrészeket, 7. a bélürülékeket. A massage élettani hatása közvetlen és közvetett. Az elsőhöz tartozik a helyi hatás, a sejtszövetek izgatása, energiájuk fokozása, a Chemismus befolyásolása, a vér és nyirkpályára való befolyás. (Dolega.) A közvetett hatás vagy a massage alatt, vagy azután többnyire a masságénak csak korlátoltan vagy épen nem hozzáférhető helyén a testnek, jut érvényre. Közvetlenül a massage által a vérkeringést, az anyag­cserét, secretárius folyamataival, a központi idegrendszert befolyásoljuk s így a másságénál mechanikus, thermikus és esetleg elektrikus hatásról szólhatunk. Az enyhén végzett «effleuragnál» a mechanicus momentum háttérbe szorul, a mennyiben az kezdetben mint bőringer hat, ezen bőringe­rek pedig tudvalevőleg a szervezet élettani pathologikus­­ folyamataira. Az enyhe effleurage gyorsítja a circulatiót, az erős bénítja a véráramlást: utóbbi műveletnél a mecha­nikus mozzanat is előtérbe lép, mert a sobizzadmányok a­­ nyírkpályákba szorittatnak s folytatott centripetalis effleu­rage által tovavitetnek, de mindenképen it is a vérkerin­gésre folynak be. Tömött izzadmányoknál és fungosus sarjadzásoknál mit sem érünk el az effleurage-zsal, de igenis­­ a frictióval és pernisagezs­al, a mennyiben a tömött töm­e­­­­geket szétgyúrjuk, az újraképződött edényeket széttépjük s­­ az izzadmányt a vérpályába belenyomjuk. Hogy itt is­­ boncztani és kórboncztani ismeretek kell, hogy vezessék­­ a massírozó szakértőt, azt Mosengel munkája részletesen fejtegeti, mert hisz csak az orvos tudhatja, hogy a mas­­sage-nak ezen faja által a felületes nyirkutak fölszaba­dulnak és a kóros exsudatumok felszívódására mily utak nyílnak meg. (Vége köv.) Dr. Herczel egyete­m.-tanár újonnan épült sebészeti és nőgyógyászati sanatóriuma Budapest, VII., Városligeti fasor 9. sz. — Állandó orvosi felügyelet. — Gondos ápolás. — Kitűnő ellátás. —­ Telefon. — Mérsékelt árak. —■ Kívánatra prospectus. Pályázatok. Az újonnan szervezett Valaszka-belai trachoma orvosi állás elnyerését óhajtók felhivatnak, hogy pályázati kérvényüket folyó évi február hó 21-ig Nyitravármegye alispánjához ter­­jeszszék be. A kinevezendő orvos Valaszka­ Bélán tartozik lakni, java­dalmazása pedig évi­­ egyenlő havi részletekben fizetett 1100 forintot tesz. A pályázati kérvények az orvostudori oklevélen kívül a trachoma felismerése és gyógykezelése körül szerzett kellő jártasságot igazoló bizonylatokkal is felszerelendők. A kinevezendő orvos tartozik állomását azonnal elfoglalni. Nyitrán, 1898 évi január hó 27-én. Az alispán, Biharmegyében fekvő Feketeerdő üveggyár székhelylyel egy pénztári orvosi állás üresedvén meg, felkéretnek a pályázni óhajtók, hogy ludori oklevéllel felszerelt pályázati kérvényei­ket legkésőbb 1898 márczius 1-ig alálirt hivatalnak czimezve (Kert-utcza dr. Kutrák-ház emelete) beadják. Később érkezett folyamodványok figyelembe nem vétetnek. Az orvosi állás 2000 azaz kétezer korona évi fizetés, szabad lakás, fűtés és világítással van javadalmazva és a székhelyen kívül még az Almaszeghután és Gernaházán lakó pénztári tagok gyógykezelése kívántatik. A székhelyen kívül eső fekvő betegek látogatásához fuvart a gyár igazgatósága szolgáltatja. Kelt Nagy-Várad, 1898 január hó 16 án tartott igazgatósági ülésből. «Nagy-Váradi kerületi betegsegélyző pénztár» nevében : Huszár István, titkár. Láng József, elnök. Pest-Pilis-Solt-Kiskún vármegye pesti felső járásába kebe­lezett Üllő nagyközségben a községi orvosi állás lemondás folytán megüresedvén, annak pályázat útján leendő betölté­sére határidőül folyó évi február hó 10-ik napjának délelőtt 10 óráját Üllő községházához ezennel kitűzöm, minélfogva felhivatnak mindazok a kik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy szabályszerűen okmányolt és 50 kros bélyeggel ellátott kérvényeiket hozzám folyó évi február hó 8-ik napjának déli 1­2 órájáig annyival inkább is adják be, mert a később érke­zettek figyelembe vétetni nem fognak. Ezen állás javadalmazása a következő : 1. Készpénzfizetés előleges havi részletekben kiszolgálta­tandó, évi 600 frt. 2. Lakbér negyedévi utólagos részletekben kiszolgáltatandó, 100 forint. 3. Beteglátogatás és rendelvény kiállítási díjai: a) nappal — reggel 6 órától este 9 óráig — egy korona. b) éjjel — este 9 órától reggel 6 óráig — két korona. c) a pusztai birtokosok ezenkívül tisztességes előfogatot vagy megfelelő fuvardijat tartoznak kiszolgáltatni. Monor, 1898 január hó 12. Ladányi László, főszolgabíró. A kórházi bizottság megbízásából a vezetésem alatt álló vármegyei közkórházban üresedésben levő 360 forint évi fize­téssel, az intézetben szabad lakással, fűtés, világítás és I. oszt. élelmezéssel egybekötött segédorvosi állásra pályázatot hir­detek. Felhivatnak ennélfogva a pályázni szándékozó orvos­tudo­rok, miszerint kérvényüket február hó 15 ig alulírott igazgató­főorvoshoz nyújtsák be, megjegyeztetik, hogy a bakteriológiá­ban némileg jártasak előnyben részesülnek. M.-Sziget, 1898 január hó 21. Dr. Szilágyi István, igazgató-főorvos. KÜLÖNFÉLÉIK. Meghalt : Dr. Mészáros Károly nyugalmazott honvéd-­­ törzsorvos 52 éves korában. Az elhunytat — nem is annyira saját — mint kartársainak szerencséje terelte az orvosi pályára. Ő maga orvosi oklevelének kevesebb hasznát vette­­— de igen is sok szegény orvos, kikről ő akkor midőn sorsa nagy vagyon birtokába juttatta, nem feledkezett meg, és kiknek számára ő az orvosi segély­egyletnél tett nagylelkű alapítványaival az élet nehézségeit akarta elvi­selhetőbbé tenni. De volt érzéke az orvosi tudomány iránt is, és ennek felvirágoztatását is egy nagyobb, a budapesti kir. orvosegyletnél tett alapítványával akarta előmozdítani. E jó cselekedeteinek gyümölcsei túl fogják élni őt magát is, és emlékének még késői generátiók hálá­ját is biztosítják.

Next