Gyógypedagógia, 1971 (16. évfolyam, 1-6. szám)

1971 / 1. szám - Isépy Mária: Nevelőmunka az értelmi fogyatékosok intézeteiben

ISÉPY MÁRIA szakfelügyelő, Budapest Nevelőmunka az értelmi fogyatékosok intézeteiben Budapesten jelenleg 7 értelmifogyatékos-intézet működik, és ezekben 693 gyermek él. Ebből 170 gyerek külön imbecillis intézetben nevelkedik. (A fővá­rosban sikerült külön otthont biztosítani az imbecillis gyerekek számára.) Az intézetben élő gyermekek 82%-a állami gondozott. Az utóbbi években az állami gondozásba vett növendékek között évről évre nő az értelmi fogya­tékosok száma. 1967-ben 4,3%, 1969-ben 6,3% az állami gondozottak között a fogyatékos gyermekek száma. Az állami gondozásba vett gyermekek kisebb része a szülők anyagi helyzete, döntő többségük a szülők vagy maguk erköl­csi állapota és legkisebb számban egészségügyi és egyéb okok miatt kerültek intézetbe. Az erkölcsi veszélyeztetettség az állami gondozásba vétel okai kö­zött szintén növekvő tendenciát mutat. Az intézetbe kerülő gyermekek anamnézisét vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy az esetek többségénél a testvérek szintén intézetben nevelkednek, és a szülők közül is sokan végezték tanulmányaikat kisegítő iskolában. Van olyan tapasz­talatunk is, hogy nő azoknak a családoknak a száma, ahol a gyermekek neve­lése nemzedékről-nemzedékre az államra hárul. Az erkölcsi fogyatékosság mellett az értelmi fogyatékos gyermekeknél az anyagi és egészségi körülmé­nyek is súlyosabban hatnak, mint másoknál. Nevelésük ugyanis nagyobb gondozást, több törődést igényel. Ezt a rossz lakásviszonyok között élő, a keveset kereső, a súlyos betegségben szenvedő szülők nem tudják gyerme­keik számára biztosítani. Elsősorban ezek az okok játszanak szerepet abban, hogy az állami gondo­zott értelmi fogyatékosok száma fokozatosan növekedik. Budapesten igen nagy szükség lenne olyan intézetre is, ahol azokat az értel­mi fogyatékosokat nevelhetnénk, akiktől a család nem akar megszabadulni, erkölcsileg és anyagilag képesek lennének gyermekeik nevelésére. Elfoglalt­ságuk miatt azonban mind nehezebben tudják vállalni azt, hogy a — legtöbb­ször messze eső — kisegítő iskolába elkísérjék gyermekeiket, törődjenek velük szabad idejükben, megvédjék őket a magárahagyatottság káros követ­kezményeitől. Sajnos, jelenleg nincs lehetőségünk ezek intézeti elhelyezésére, azonban ennek lehetőségét minél hamarabb meg kell teremtenünk. Az értelmi fogyatékosok nevelőintézeteinek feladatait, munkáját meghatá­rozza a tanulók fogyatékossági foka, gondozott voltuk, korábbi veszélyez­tetett környezetük okozta személyiségtorzulásuk. A növendékek többségénél kettős fogyatékosságról beszélhetünk. Egyrészt erkölcsi — amely meghatá­rozó a gyermek magatartására, életvitelére —, másrészt biológiai, amely az értelmi fogyatékosságban tükröződik.

Next