Gyógypedagógia, 1972 (17. évfolyam, 1-5. szám)
1972 / 3. szám - H. Tóth Imréné: A siket tanulók személyiségének vizsgálata érzelmi kötődésük tükrében
Az emóciók az egyszerűbb érzelmi viszonyulások, melyek külső és belső (szervi) érzékeléseken alapulnak. Egyszerű emóciókat találhatunk az állatoknál is. Ezek azonban különböznek az ember ilyen fajta emócióitól, mivel ezek a társadalmilag meghatározottak. A magasabb rendű érzelmek, közöttük az erkölcsi érzelmek, az emberi társadalom jellemzői. Ezek tartalmuk szerint lehetnek morális, esztétikai, intellektuális és praktikus érzelmek. Dinamikájukat vizsgálva beszélhetünk hangulatról, indulatról és szenvedélyről. Az érzelmek ilyen rendszeréből most főleg a morális és intellektuális érzelmeket vizsgáljuk 12—16 éves siket tanulóknál. 2. A siket gyermekek fejlődésének sajátosságai: A siketet élete első perceitől befolyásolja az, hogy számára akusztikai jelenségek nem léteznek. A világ megismerésének a lehetősége ezzel korlátozottabb, nem képes a beszéd hangulati elemeinek, az intonációnak az észlelésére. Enélkül pedig a beszéd jelentése torzulhat. Az ember pszichés életét oly sorsdöntően befolyásoló anya—gyermek kapcsolat már az élet legkezdetibb korában is hiányos. A siket gyermek számára az anya csak akkor van jelen, ha látja. S mert nem hallja az anya megnyugtató hangját, ha az eltávolodik tőle, nagyobb megrázkódtatásokat él át. Ennek a kapcsolatnak Mérei Ferenc és V. Binet Ágnes is nagy jelentőséget tulajdonít. Ezt olvashatjuk Gyermeklélektan c. könyvükben: „Ha ezt a kapcsolatot elemezzük, mindenekelőtt létfontosságú jellegét kell megragadnunk. Szükségleti feszültség tapad hozzá: legkisebb megbomlása is nyugtalanságot idéz elő gyermekben és anyában egyaránt.” (Mérei—Binet: Gyermeklélektan. Gondolat, 1970. 14. old.) „A fejlődési rendellenesség, amelyet az anyai gondozás hiánya okoz, hatással van az értelmi színvonalra, a képességek alakulására, és az ennek tulajdonítható elmaradások még a serdülőkor kezdetén is jól lemérhetőek.” (Mérei—Binet: i. m. 26. old.) A siket gyermeknél, ha nem áll is fenn az anya hiánya, a kapcsolat nem tökéletes, feltételezhetjük, hogy ez hasonló fejlődési rendellenességeket okozhat a siket pszichés fejlődésében. Élete folyamán egyre több számára a megérthetetlen tapasztalat. Ennek oka, hogy értelmi fejlődését hátráltatja a beszéd hiánya, mely pl. H. Wallon szerint nem létrehozója ugyan a gondolkodásnak, hanem eszköze és fejlődésének elengedhetetlen feltétele. Még ha a beszédet, a szavakat meg is érti szájról olvasással (ami nagy idegrendszeri megfeszítést követel), ez a beszéd a valóságot csak részlegesen képviseli. „A mondottak értelemszerű tartalmán kívül a hang hordozása, színezete, dallama is fontos, bizonyos esetekben döntő lehet. Ez nagymértékben megnehezíti számára a környezet érzelmi atmoszférájában való tájékozódást és ezzel az érzelmi kedélybeli formálódást is.” (Illyés Gyuláné és mtsai: Gyógypedagógiai pszichológia, 1968. 142. old.) Az érzelmek kutatásának fontosságát emeli az a tény is, hogy az érzelmek az ember egész életében igen jelentős cselekvésre indító vagy azt fékező motívumok. A siketek cselekedeteinek megértéséhez is szükséges ismerni érzelemvilágukat. Fontos ennek az elemzése azért is, hogy az oktató-nevelő munka folyamán ennek fejlesztésére, a nehézségek leküzdésére tudatosan törekedhessünk.