Gyógypedagógia, 1972 (17. évfolyam, 1-5. szám)

1972 / 3. szám - Farkas Miklós: A hallásnevelés kérdései a siketek általános iskoláinak előkészítő tagozatán

FARKAS MIKLÓS gyógypedagógiai tanár, Kaposvár A hallásnevelés kérdései , a siketek általános iskoláinak előkészítő tagozatán 1. A hallásnevelés kapcsolata a beszédtanításban alkalmazott módszerekkel A siketek tanításának módszere hazánkban a századforduló után nagy fej­lődésen ment keresztül, és Borbély Sándor irányítása mellett egységessé vált. Lényege a klasszikus módszerekkel dolgozó, de tervszerűen kiépített beszéd­tanítás, főleg fonetikai alapon. A harmincas évektől kezdve új elvek alapján többen törekedtek a beszédtanítás korszerűsítésére. A logokinesztézián alapuló beszédautomatizmus, majd a kizárólag szájról olvasás alapján folyó beszédtaní­tás nem adott megoldást. A XIX. sz. végén és a XX. sz. elején egyre inkább előtérbe került az a gon­dolat, hogy a siketnémák többségénél megtalálható hallásmaradványt a be­szédtanítás szolgálatába kell állítani. Kezdetben elsősorban a fizikai hallás mér­hető, számszerűen is kifejezhető fejlesztésére törekedtek. Amíg az audiológia, a phoniátria és az elektroakusztika fejlődése nem tette még lehetővé a hallásmaradványok pontos vizsgálatát, megítélését és pedagógiai felhasználását, addig a beszédtanítás módszerei közül azok kerültek előtérbe, amelyek a kiejtéstanítást a gondolkodás fejlesztésével párhuzamosan dolgozták fel, pl. Bárczi-módszer. Ezek a módszerek elsőbbséget biztosítanak a szájról olvasásnak, az artikulációs gyakorlatoknak, a beszédkinesztézián alapuló be­szédautomatizmus kiépítésének. A hallási képesség (hallásmaradvány) felhasz­nálását csak másodlagos tényezőként alkalmazták, főleg a begyakorlás során fül­be mondott szavak, rövid mondatok formájában, s azonnal a beszédhallást kí­vánták így fejleszteni. Ha a gyermeki hallásfejlődés élettanát vizsgáljuk, azt látjuk, hogy a fizikai hallás kialakulása mindig megelőzi a beszédhallás kialakulását. A fizikai hallás és a beszédhallás nem azonos fogalmak, bár azokat egymástól elválasztani nem lehet. A hallásnevelés alkalmazása nem jelenti az egyéb módszerek elvetését. A hallásnevelés módszert be kell helyezni a cselekvő szemléltetésen alapuló be­szédtanítás módszerei közé úgy, hogy a hallásnevelés módszerének elsőbbséget biztosítunk, ugyanakkor párhuzamosan alkalmazzuk a látási és kinesztetikus ingereket felhasználó módszereket. összefoglalva: Fel kell használnunk minden eddig alkalmazott módszert a beszédtanítás során, de elsőbbséget kell biztosítani a hangélményen alapuló be­szédtanításnak — természetesen a hallásveszteség adott lehetőségein belül. 2. A hallásvizsgálat lehetőségei és formái pedagógiai szempontból A hallásvizsgálatok ma már valamennyi intézetben elvégezhetők. A hallás­­vizsgálat célját tekintve kétféle lehet:

Next