Gyógypedagógia, 1979 (24. évfolyam, 1-6. szám)
1979 / 4. szám - Csányi Yvonne: A siketek általános iskolái új nevelési és oktatási tervéről
iskolai megfelelőjüket, ha ilyen rendelkezésre állt (pl. anyanyelv , magyar nyelv és irodalom), s beolvasztották azokat a feladatcsoportokat a speciális anyagrészek közé, melyeknél a beillesztés szükségesnek és megvalósíthatónak látszott. Szerkezet és felépítés szempontjából a tanterv megegyezik az általános iskolai dokumentummal. A tananyagban elkülönül a törzs- és kiegészítő anyag, s a követelmények között kiemeléssel szerepelnek a továbbhaladáshoz nélkülözhetetlen minimális követelmények. A módszertani útmutatókban nagy gondot fordítottak a szerzők a speciális metodikai kérdések összefogására, a sajátosságok kidomborítására. Ugyancsak speciális vonása a tantervnek, hogy tárgyanként javaslatot tartalmaz az alkalmazandó leglényegesebb szókincsre vonatkozóan mindazon esetekben, amikor ez a követelmények között nem szerepel. A szókincs szerepeltetése egyben a tárgy feldolgozásának javasolt mélységét is jelzi, s így a pedagógusnak nyújtott segítség szempontjából éppen a kritikus verbális oldalról nézve túlmutat a tantervi címszavakon. Az óraterv Az óraterv összeállításakor valamennyi tárgy szempontjából indokoltnak tűnt volna az általános iskolai óratervtől való eltérés. Hogy ez mégsem valósulhatott meg átfogóan, annak oka az így előálló összóraszám, a tanulók heti megterhelésének határai voltak. Az 1—3. osztályos rajzórák kivételével, valamennyi tárgynál megegyező vagy az általános iskolainál magasabb a tervezett óraszám. Az eltérést a rajznál az ilyen jellegű feladatokat is magára vállaló anyanyelvi gyakorlati foglalkozás c. tárgy jelenléte indokolja. A legmagasabb óraszám 10 osztályon át az anyanyelv (heti óraszám 9—11), heti 1—2 órával meghaladja az általános iskolai óraszámot a környezetismeret, a matematika, az 5. osztályos történelem, valamint a 7—8. osztályos technika és rajz. A korábbi tantervhez képest jelentősen megemelkedett az egyéni foglalkozásokra tervezett idő, mely tény ha nem is oldja meg önmagában a kérdést, de mindenesetre jelentős faktora a tanulók beszédérthetősége fokozásának, beszédhallása fejlesztésének. Az erre fordított óraszám a 4. osztályig 15, 10, ill. 9 óra hetenként, a felső tagozaton 9, majd 4 óra. A tanterv tartalmának főbb vonásai Alapelvek a siketek általános iskolája és nevelőotthona nevelő- és oktatómunkájához A fejezetben hangsúlyos szerepet kap a siketek általános iskolájának két speciális célkitűzése: a tanulók nyelvi elmaradásának hatékony csökkentése, s a tanulók hallásmaradványának aktivizálása, mivel csakis ezen az úton válik reálissá a siketoktatás jelen szakaszában kitűzött távolabbi cél, vagyis annak az elérése, hogy az iskola alapozza meg a szakmunkásképző intézetben történő továbbtanulást, illetve ennek révén a majdani társadalmi beilleszkedést. A siketek általános iskolájának alapozó szerepe az általános iskoláéhoz hasonlóan kiszélesedik. Ennek érdekében nagymértékben kell támaszkodni az iskolát megelőző gyógypedagógiailag is irányított családi (3 éven aluliak) és speciális óvodai nevelés (3—6 évesek) eredményeire. A minimumra kell csökkenteni az évvesztést a megfelelően szelektált, értelmileg ép siket gyermekeknél. A felmerülő nehézségeket — köztük elsősorban a beszédmotorika és a szájról olvasási képesség terén mutatkozókat — az egyéni foglalkozások intenzitásának fokozásával, differenciált feladatokkal kell kiküszöbölni, illetve csökkenteni. A siketek általános iskolájának meg kell alapoznia a pályaválasztásra való felkészülést is. A siketek értelmi nevelésének keretében kitüntetett szerephez jut az anyanyelv fejlesztése. E munka két irányban halad: egyrészt a mindennapos társalgások vonalán, kialakítva a köznapi életben a halló emberekkel és egymással való beszélgetés készségét, másrészt a szaktárgyak anyagának befogadását lehetővé tevő speciális szókincs és nyelvi kifejezések vonalán. Az alapelvek leszögezik, hogy a lassabban fejlődő beszédhez történő igazodás elsősorban az anyanyelvvel való igen hangsúlyos foglalkozást igényli. Ki kell alakítani egy hiányzó funkciót, nagy vonalakban megismételve a természetes beszédfejlődés menetét. Ezzel párhuzamosan és ebből következően szükség van a művelődési anyag bizonyos fokú szűrésére is, anélkül azonban, hogy ez a szűkítés az anyanyelv tárgy kivételével a lényegesebb vonatkozásokat, alapvető összefüggéseket érintené. Kiegészítő követelményként merül fel, hogy a nem anyanyelvi tárgyak is biztosítsák az anyanyelvi jellegű fejlesztést, mind a köznapi beszéd, mind a szaktárgy speciális kifejezései vonatkozásában. A pedagógiai tevékenység általános elvei közt a korszerű szurdopedagógiai szemléletet, a tanulás fogalmának tág értelmezését, a korszerű pedagógiai technológiát, az iskolai élet .