Gyógypedagógia, 1979 (24. évfolyam, 1-6. szám)

1979 / 4. szám - Csányi Yvonne: A siketek általános iskolái új nevelési és oktatási tervéről

iskolai megfelelőjüket, ha ilyen rendelkezésre állt (pl. anyanyelv , magyar nyelv és iroda­lom), s beolvasztották azokat a feladatcsoportokat a speciális anyagrészek közé, melyeknél a beillesztés szükségesnek és megvalósíthatónak látszott. Szerkezet és felépítés szempontjából a tanterv megegyezik az általános iskolai doku­mentummal. A tananyagban elkülönül a törzs- és kiegészítő anyag, s a követelmények között kiemeléssel szerepelnek a továbbhaladáshoz nélkülözhetetlen minimális követelmények. A módszertani útmutatókban nagy gondot fordítottak a szerzők a speciális metodikai kérdések összefogására, a sajátosságok kidomborítására. Ugyancsak speciális vonása a tantervnek, hogy tárgyanként javaslatot tartalmaz az alkalmazandó leglényegesebb szókincsre vonatkozó­an mindazon esetekben, amikor ez a követelmények között nem szerepel. A szókincs szere­peltetése egyben a tárgy feldolgozásának javasolt mélységét is jelzi, s így a pedagógusnak nyújtott segítség szempontjából éppen a kritikus verbális oldalról nézve túlmutat a tantervi címszavakon. Az óraterv Az óraterv összeállításakor valamennyi tárgy szempontjából indokoltnak tűnt volna az álta­lános iskolai óratervtől való eltérés. Hogy ez mégsem valósulhatott meg átfogóan, annak oka az így előálló összóraszám, a tanulók heti megterhelésének határai voltak. Az 1—3. osztályos rajz­órák kivételével, valamennyi tárgynál megegyező vagy az általános iskolainál magasabb a tervezett óraszám. Az eltérést a rajznál az ilyen jellegű feladatokat is magára vállaló anyanyelvi gyakorlati foglalkozás c. tárgy jelenléte indokolja. A legmaga­sabb óraszám 10 osztályon át az anyanyelv (heti óraszám 9—11), heti 1—2 órával meghalad­ja az általános iskolai óraszámot a környezetismeret, a matematika, az 5. osztályos történe­lem, valamint a 7—8. osztályos technika és rajz. A korábbi tantervhez képest jelentősen megemelkedett az egyéni foglalkozásokra tervezett idő, mely tény ha nem is oldja meg ön­magában a kérdést, de mindenesetre jelentős faktora a tanulók beszédérthetősége fokozásá­nak, beszédhallása fejlesztésének. Az erre fordított óraszám a 4. osztályig 15, 10, ill. 9 óra hetenként, a felső tagozaton 9, majd 4 óra. A tanterv tartalmának főbb vonásai Alapelvek a siketek általános iskolája és nevelőotthona nevelő- és oktatómunkájához A fejezetben hangsúlyos szerepet kap a siketek általános iskolájának két speciális célkitű­zése: a tanulók nyelvi elmaradásának hatékony csökkentése, s a tanulók hallásmaradványá­nak aktivizálása, mivel csakis ezen az úton válik reálissá a siketoktatás jelen szakaszában ki­tűzött távolabbi cél, vagyis annak az elérése, hogy az iskola alapozza meg a szakmunkáskép­ző intézetben történő továbbtanulást, illetve ennek révén a majdani társadalmi beilleszkedést. A siketek általános iskolájának alapozó szerepe az általános iskoláéhoz hasonlóan kiszé­lesedik. Ennek érdekében nagymértékben kell támaszkodni az iskolát megelőző gyógypedagó­­giailag is irányított családi (3 éven aluliak) és speciális óvodai nevelés (3—6 évesek) ered­ményeire. A minimumra kell csökkenteni az évvesztést a megfelelően szelektált, értelmileg ép siket gyermekeknél. A felmerülő nehézségeket — köztük elsősorban a beszédmotorika és a szájról olvasási képesség terén mutatkozókat — az egyéni foglalkozások intenzitásának fokozásával, differenciált feladatokkal kell kiküszöbölni, illetve csökkenteni. A siketek álta­lános iskolájának meg kell alapoznia a pályaválasztásra való felkészülést is. A siketek értelmi nevelésének keretében kitüntetett szerephez jut az anyanyelv fejlesztése. E munka két irányban halad: egyrészt a mindennapos társalgások vonalán, kialakítva a köznapi életben a halló emberekkel és egymással való beszélgetés készségét, másrészt a szaktárgyak anyagának befogadását lehetővé tevő speciális szókincs és nyelvi kifejezések vonalán. Az alapelvek leszögezik, hogy a lassabban fejlődő beszédhez történő igazodás elsősorban az anyanyelvvel való igen hangsúlyos foglalkozást igényli. Ki kell alakítani egy hiányzó funkciót, nagy vonalakban megismételve a természetes beszédfejlődés menetét. Ezzel pár­huzamosan és ebből következően szükség van a művelődési anyag bizonyos fokú szűrésére is, anélkül azonban, hogy ez a szűkítés az anyanyelv tárgy kivételével a lényegesebb vonatkozásokat, alapvető összefüggéseket érintené. Kiegészítő követelményként merül fel, hogy a nem anyanyelvi tárgyak is biztosítsák az anyanyelvi jellegű fejlesztést, mind a közna­pi beszéd, mind a szaktárgy speciális kifejezései vonatkozásában. A pedagógiai tevékenység általános elvei közt a korszerű szurdopedagógiai szemléletet, a tanulás fogalmának tág értelmezését, a korszerű pedagógiai technológiát, az iskolai élet .

Next