Gyógypedagógia, 1980 (25. évfolyam, 1-6. szám)
1980 / 4. szám - Breitner, H. L. - Schmidt, K. J.: Halló gyermekek a siketek és a nagyothallók óvodájában - modellkísérlet
H. L. BREITNER—K. J. SCHMIDT Halló gyermekek a siketek és nagyothallók óvodájában - modellkísérlet* Fordított irányú integráció A hallássérült emberek halló csoportokba történő integrálásának feladatát szinte mindig úgy értelmezik, hogy a fogyatékost az épek csoportjába kell vezetni, és nem fordítva. Az „integráció" fogalmán ezért a szurdopedagógiában rendszerint a hallássérült embernek a halló környezetbe való beillesztésével kapcsolatos fáradozásokat értik. A bemutatásra kerülő kísérlet 1977 szeptemberétől folyt a Frankenthal-i Augustin Violet iskola óvodai tagozatban, ahol siket és nagyothalló gyermekekkel foglalkoztunk. Halló gyermekeket vettünk fel, a kísérlet tehát a fordított integráció megvalósítására irányult Alapvető meggondolások Az Augustin Violet iskola nagyothallók és siketek részére fenntartott óvodájában folyó munka alapját a globális jellegű beszédfejlesztés képezi természetes, gyermekközpontú beszédmintákkal. Ez a koncepció nemcsak a szelektív jellegű beszédmintáktól való elfordulást jelenti, hanem az élő, természetes beszédhez történő tudatos odafordulást is az ép érzékszervű gyermekekhez való állandó orientáció mellett. A jól halló és beszélő azonos korú gyerekek csoportjának felvétele a speciális óvodába lényeges, a csoportéletet, s ezzel a gyermekek nyelvi- és személyiségfejlődését érintő impulzusokat helyez kilátásba. Feltételezzük, hogy az ép érzékszervű gyermekek magatartásához történő igazodás akkor érhető el a legkorábban, ha halló gyerekek egy csoportját vesszük fel a súlyos nagyothallók csoportjába. Előkísérletek azt mutatták, hogy nem célszerű csupán egy-egy halló gyermek bevonása a hallássérültek csoportjába, mivel ezek a csoporton belül túl könnyen elszigetelődnek. Ezért olyan jól halló gyerekcsoportot kerestünk, mely megfelelően nagy nyelvi stabilitást képvisel, s képes érvényesíteni is beszédmódját. Feltételeztük, hogy hét-nyolc halló és beszélő gyermek nyújt ilyen stabilitást, s tudja a nyelvi szintet kellően befolyásolni. Iskolánk más irányú integrációs kísérletei hallássérültekkel (közös udvar, közös összejövetelek és sportrendezvények, közös szakkörök, táborok, azonos normál osztályok látogatása) mind jobban kiemelik az integráció lényeges elveit. Eszerint a fogyatékos emberek puszta szétszórása nem fogyatékosok között nem eredményez integrációt, ehelyett a célzott előkészítő intézkedéseknek és a jól meggondolt külső helyzetnek kell eleve olyan kedvező feltételeket teremtenie, hogy az érintkezés sikere nagy valószínűségi fokot érjen el. A nagyothallók és siketek óvodájának tartós látogatása halló gyermekek által csak akkor lehetséges, ha a pedagógiai törekvések sokrétűsége és színvonala a gyermekek és a szülők számára egyaránt vonzó. A speciális óvodában való tar * Modellversuch hörende Kinder Im Kindergarten für Gehörlose und Schwerhörige. (Hörgeschädigtenpädegogik 1979. No. 3. 124-129.)