Gyógypedagógia, 1980 (25. évfolyam, 1-6. szám)

1980 / 4. szám - Breitner, H. L. - Schmidt, K. J.: Halló gyermekek a siketek és a nagyothallók óvodájában - modellkísérlet

H. L. BREITNER—K. J. SCHMIDT Halló gyermekek a siketek és nagyothallók óvodájában - modellkísérlet* Fordított irányú integráció A hallássérült emberek halló csoportokba történő integrálásának feladatát szin­te mindig úgy értelmezik, hogy a fogyatékost az épek csoportjába kell vezetni, és nem fordítva. Az „integráció" fogalmán ezért a szurdopedagógiában rendszerint a hallássérült embernek a halló környezetbe való beillesztésével kapcsolatos fára­dozásokat értik. A bemutatásra kerülő kísérlet 1977 szeptemberétől folyt a Frankenthal-i Augus­tin Violet iskola óvodai tagozatban, ahol siket és nagyothalló gyermekekkel foglal­koztunk. Halló gyermekeket vettünk fel, a kísérlet tehát a fordított integráció meg­valósítására irányult Alapvető meggondolások Az Augustin Violet iskola nagyothallók és siketek részére fenntartott óvodájá­ban folyó munka alapját a globális jellegű beszédfejlesztés képezi természetes, gyermekközpontú beszédmintákkal. Ez a koncepció nemcsak a szelektív jellegű beszédmintáktól való elfordulást jelenti, hanem az élő, természetes beszédhez történő tudatos odafordulást is az ép érzékszervű gyermekekhez való állandó orientáció mellett. A jól halló és beszélő azonos korú gyerekek csoportjának fel­vétele a speciális óvodába lényeges, a csoportéletet, s ezzel a gyermekek nyelvi- és személyiségfejlődését érintő impulzusokat helyez kilátásba. Feltételezzük, hogy az ép érzékszervű gyermekek magatartásához történő igazodás akkor érhető el a legkorábban, ha halló gyerekek egy csoportját vesszük fel a súlyos nagyothallók csoportjába. Előkísérletek azt mutatták, hogy nem célszerű csupán egy-egy halló gyermek be­vonása a hallássérültek csoportjába, mivel ezek a csoporton belül túl könnyen elszigetelődnek. Ezért olyan jól halló gyerekcsoportot kerestünk, mely megfelelően nagy nyelvi stabilitást képvisel, s képes érvényesíteni is beszédmódját. Feltételez­tük, hogy hét-nyolc halló és beszélő gyermek nyújt ilyen stabilitást, s tudja a nyel­vi szintet kellően befolyásolni. Iskolánk más irányú integrációs kísérletei hallássérültekkel (közös udvar, közös összejövetelek és sportrendezvények, közös szakkörök, táborok, azonos normál osz­tályok látogatása) mind jobban kiemelik az integráció lényeges elveit. Eszerint a fogyatékos emberek puszta szétszórása nem fogyatékosok között nem eredményez integrációt, ehelyett a célzott előkészítő intézkedéseknek és a jól meggondolt kül­ső helyzetnek kell eleve olyan kedvező feltételeket teremtenie, hogy az érintkezés sikere nagy valószínűségi fokot érjen el. A nagyothallók és siketek óvodájának tartós látogatása halló gyermekek által csak akkor lehetséges, ha a pedagógiai törekvések sokrétűsége és színvonala a gyermekek és a szülők számára egyaránt vonzó. A speciális óvodában való tar­ * Modellversuch hörende Kinder Im Kindergarten für Gehörlose und Schwerhörige. (Hörgeschädigtenpä­­degogik 1979. No. 3. 124-129.)

Next