Gyógypedagógia, 1980 (25. évfolyam, 1-6. szám)

1980 / 5. szám - Farkas Miklós: A tanítási órán kívüli nevelés és beszédfejlesztés a siketek általános iskoláiban

piájának beindítása: home-training — logopédiai előkészítés — logopédiai fog­lalkozás — dyslexia prevenció — dyslexia reedukáció egyéniesített alkalmazása; — a félévi és év végi minősítések elvégzése az Irányelvek és az Ajánlás (Gyógypedagógia, 1979/6. 176. o.), szempontjai szerint; — a logopédiai dokumentáció pontos, szakszerű vezetése; — a logopédiai munka értékelése évente, megyei és fővárosi szinten, a logo­pédusok jelentései, statisztikái alapján; — korszerű eszközhasználat az egyéniesített csoportfoglalkozásokon, a speciá­lis logopédiai (gyakorlókönyv, feladatlapok, didaktikus játékok) és az adaptált gyógypedagógiai-óvodai-általános iskolai eszközök használata a módszeres el­járások tudatosabb alkalmazása az egyes beszédhibatípusok javításában; a beszédjavító csoportonként szakkönyvtár létesítése, a tárgyi ellátottság kiegészítése a gyógypedagógiai intézmények taneszközjegyzéke (OM, 1979) alap­ján; — az értelmi fogyatékosok beszédjavításának mennyiségi és tartalmi fejlesz­tése, a Rendtartásban megjelölt dokumentáció alkalmazása. A fenti szempontok — úgy gondoljuk — a szervezeti és tartalmi irányítás se­gítésén túl a logopédiai munkaközösségek továbbképzési és munkatervei össze­állításához is konkrét témajavaslatul szolgálhatnak. FARKAS MIKLÓS A tanítási órán kívüli nevelés és beszédfejlesztés a siketek általános iskoláiban A siketek általános iskolája nevelési és oktatási tervének külön, önálló feje­zetét képezi A tanítási órán és az iskolán kívüli nevelés terve. Mivel a siketek általános iskoláiban a tanulók nagy többsége az év nagy részében a nevelőott­honban él, csökken az iskolán kívüli és a családi nevelő hatások szerepe a gyerek fejlődésében. Ebből következik, hogy a nevelőmunkában sajátos és fontos szerepet tölt be a nevelőotthon, amelyben a nevelőmunkának közvetlen szerve­zője és megvalósítója a csoportvezető nevelőtanár. A nevelőtanár nevelési feladatait két nagy csoportba oszthatjuk: 1. Általános nevelési feladatok (gondozás, önkiszolgálás, egészséges életmód, pihenés, játék, tanulás, a szabad idő helyes arányainak biztosítása, a helyes viselkedés stb.). 2. A beszédnevelés feladatai (ezek speciális szurdopedagógiai nevelési feladatok, mint pl. az aktív nyelvhasználatra, az élethelyzeteknek megfelelő dialógusok al­kalmazására, a verbális társadalmi beilleszkedésre nevelés stb.). Az eredményes nevelőmunka feltételei 1. A napirend feleljen meg a csoport életkori sajátosságainak, ne uniformi­záljon, hanem adjon lehetőséget az egyes csoportok számára önálló, saját prog­ramok szervezésére, segítse elő a gyermek egyéniségének, önálló személyiségének kialakulását, vegye figyelembe a gyermek egyéni érdeklődését, kívánságait. A napirendhez szokott és rendszeresen nevelt siket gyerek nem él bizonytalan­ságban, előre tudja a felkelés, tisztálkodás, játék, tanulás idejét, sorrendjét, tartalmát. A főbb elvekben állandó, de nem túl merev, rugalmas, változatos 135

Next