Gyógypedagógia, 1982 (27. évfolyam, 1-6. szám)

1982 / 4. szám - Csányi Yvonne: Előkészítő osztályos siket tanulók anyanyelvi fejlődése

Dr. CSÁNYI YVONNE Előkészítő osztályos siket tanulók anyanyelvi fejlődése Az új nevelési és oktatási tervek bevezetését követőleg az 1980/81-es tanév végén másodízben végezték el a regionális szakfelügyelők az OPI gyógypedagógiai osz­tálya irányításával országos anyanyelvi felmérést. Ezúttal két osztályban, a siketek általános iskoláinak előkészítő 1. és 2. osztályában folytak a vizsgálódások. A fel­méréshez szükséges képanyag és az alkalmazott instrukciók az ország valamennyi iskolájában egységesek voltak. A vizsgálati anyaggal elsősorban nem ismere­teket, hanem képességeket, illetve készségeket mértünk fel. A nyelv elsajátításához alapvető feltételek, mint szájról olvasás, szókincs, kiejtés, olvasás és íráskészség kialakultsági szintjéről kívántunk tájékozódni. Hét, illetve hat előkészítő 1., illetve előkészítő 2. osztály felmérésére került sor az egri kivételével valamennyi intézetben (Egerben egyik osztály sem működik, Kapos­várott ugyanakkor két párhuzamos előkészítő 1. osztály volt, ezeket kimutatásunkban egyként szerepeltetjük). A vizsgálati anyag egy része megegyezett a két előkészítő osztályban, így a min­denkori fejlődés is jól lemérhető, ezen kívül néhány kiegészítő vizsgálattípust is bevezettünk az előkészítő 2. osztályokban. A felmérés típusai és adatai 1. Kiejtés Az egyéni anyanyelvi nevelést vezető pedagógusoktól kértük meg az idevonat­kozó adatokat, még­pedig szám szerint a kialakult magán-, illetve mássalhangzó­kat. (Táblázatunkon az első adat az összes kialakult (nem feltétlenül automatizált) hang átlagát jelöli, míg a második, zárójelben levő a magánhangzók átlagát emeli ki.) A teljesítmény elsősorban az előkészítő 1. osztályok többségénél nem kielégítő, s arra int, hogy az óvodai beszédfejlesztő munka nagy felelősségére hívjuk fel ismé­telten a figyelmet. Az előkészítő 2. osztály végére három iskola (Debrecen, Szeged, Budapest) tanulócsoportjai közelítették meg a maximumot. 2. Szókincs Mindkét előkészítő osztályos szinten gyűjtöttünk adatokat a nyelvi fejlettség e fontos összetevőjére vonatkozólag. Kétféle vizsgálatot végeztünk. Mindkét előké­szítő osztályban bemutatásra került 45 főnevet, igét ábrázoló kép, melyeket a tanu­lóknak önállóan kellett megnevezniök. Az ábrák nehézségi sorrendben jelentek meg, s egészében szándékosan túlnyúlt a gyermekek feltételezett aktív szóhasználatán. Ez a tény magyarázza, hogy az előkészítő osztályok legjobbjai is csak megközelí­tették (1—1 tanuló Debrecenből, illetve Kaposvárról 43—43 pontszámmal), de még nem érték el a maximális 45-ös pontszámot. Elgondolkoztató a váci előkészítő 2. osztály igen alacsony teljesítménye az összes többi osztály meglehetősen kiegyen­súlyozott szintje miatt. Az előkészítő 1. osztályokban Kaposvár és Sopron kivételével a teljesítmény lényegesen alacsonyabb. Az előkészítő 2. osztályokban a Peabody-féle standardizált teszttel is megkezdtük a szókincs felmérését. Elsősorban ezzel az eljárással kívánjuk a jövőben is figye­

Next