Gyógypedagógia, 1984 (29. évfolyam, 1-6. szám)

1984 / 5. szám - Muraközy Andrea: Adatok a siketek szocializációjához

A 3 éves gyógypedagógiai szakmunkásképző végzettjei bizonyítványt kapnak az iskola elvégzéséről és az adott szakmára vonatkozóan szakmunkás minősítést sze­reznek egyúttal. Strukturális­ szervezeti megoldásaink hasonlítanak lényegében véve a hazánk közoktatási rendszerében található párhuzamos megoldásokra és biztosítják a fo­gyatékos gyermekeknek és fiataloknak a szükséges feltételeket a nevelésükhöz­­oktatásukhoz. A munkaképesség megszerzését célzó folyamat, melyet a támogatás, oktatás és nevelés gyógypedagógiai komplex kérdésmegközelítő eljárása jellemez, jelentős eredményekhez vezet. Ez a folyamat végigvonul a nevelés-oktatás valamennyi foko­zatán, kezdve az óvodás kortól a 8 osztályos általános iskolán és azon felüli isko­lai fokozatokon át a szakképzéssel és állandó továbbképzéssel bezárólag. Az önálló munkavégzést kezdő fogyatékos fiatalok egyik fontos problémája, hogyan tegyenek szert lehetőleg nagy önállóságra és társadalmi-hivatásbeli beil­leszkedésre. E területen az oktatási szervek és a szakiskolák segítséget nyújtanak végzettjeiknek, széles körűen együttműködnek a helyi állami szervekkel, a munka­ügyi és szociális osztályokkal, vállalatokkal, társadalmi szervekkel stb. Ezt elsősor­ban abban nyilvánul meg, hogy a végzett minősítésének és lehetőségeinek meg­felelő munkahelyet biztosítanak neki, továbbá lakáskörülményeket, és konzultá­ciós formában továbbra is segítik őt. Szoros az együttműködés a társadalmi szer­vezetekkel, mint például: a süketek szövetségével, a vakok szövetségével, melyek a munkába lépő gyógypedagógiai iskolai végzettek egész tevékenységi területét áttekintik. A megfelelő szakmai felkészülésen kívül a fiatalok a gyógypedagógiai iskolában arra is felkészülnek, hogy aktívan részt vegyenek hazánk társadalmi-kulturális éle­tében. Megteremtik a feltételeket a tanulók aktivitásának fejlesztéséhez, például azzal, hogy bevonják őket az ifjúsági szervezetekben folyó munkába; kialakítják a fiatalok társadalmi életben való részvételének más formáit is. A diákok önkor­mányzatának és az öntevékenységi formáknak, a társadalmi életben való rész­vétel formáinak kifejlesztésével a fiatalok a társadalomban folytatandó önálló életükre készülnek. Azok a felmérési eredmények, melyeket a gyógypedagógiai szakiskolák végzett­jeinek további sorsáról gyűjtöttünk össze, igazolják, hogy az általunk elfogadott általános tantervi és szervezési megoldások helyesek. A volt gyógypedagógiai végzettek viszonylag jól alkalmazkodnak az új életfeltételekhez, elég önállóak mind a hivatásbeli, mind a társadalmi életben. De­­ bár a gyógypedagógiai gondo­zásra szoruló fiataljaink életre való felkészítésében végzett munkánk pozitíven ér­tékelhető — új megoldásokat keresünk, hogy állandóan tökéletesíthessük e rend­szer gyenge láncszemeit. Úgy véljük, hogy a szellemi-testi fogyatékosokért még sokat lehetne tenni. Korszerű pedagógiai, pszichológiai, orvosi és szociológiai ismereteink munkánk továbbfejlesztését és elmélyítését követelik meg, további ku­tatások bevezetésével és eredményeik gyakorlati felhasználásával. MURAKÖZY ANDREA Adatok a siketek szocializációjához A hallássérült gyermek szocializációs folyamatát alapvetően meghatározza, hogy a legkorábbi életkortól kezdve elzárja őt sérülése a nyelvi kommunikáció lehető­ségétől. Az alábbiakban a siket gyermekek szocializációs folyamatának néhány összetevőjét elemzem egy kérdőíves vizsgálatra alapozva. 146

Next