Gyógypedagógia, 1984 (29. évfolyam, 1-6. szám)
1984 / 5. szám - KRÓNIKA - Csányi Yvonne - Pusztai Aranka: A Siketek II. Országos Tanulmányi Versenye
Krónika A Siketek II. Országos Tanulmányi Versenye 1984. április 14-én másodízben került megrendezésre a Siketek Országos Tanulmányi Versenye az OPI Gyógypedagógiai Osztályának szervezésében. Ezúttal a Nagyothallók Általános Iskolája volt a fővárosban a verseny házigazdája. Ebben a tanévben kizárólag az új tanterv szerint haladó osztályok tanulói vetélkedtek. A kategóriák a következők voltak: szövegértő olvasás 1. osztály, szájról olvasás 1. osztály, matematika 2. osztály, anyanyelvi gyakorlati foglalkozás 2. osztály, tollbamondás 3. osztály. Intézményenként az egyes versenytípusokra legfeljebb 22 tanuló nevezhetett be, összesen 43 tanuló indult, mivel csak a budapesti és a debreceni intézet élt a maximális 10 fős létszámkerettel. A versenyeket az OPI Gyógypedagógiai Osztálya még 1983 őszén hirdette meg, így bőven volt idő a házi versenyek lebonyolítására, és a legjobbak kiválasztására. A szövegértő olvasás feladatai három eltérő típusból álltak: képeket kellett mondatokkal azonosítani, szöveghez csatlakozó kérdésekre több közül a megfelelő választ kiválasztani, és egy összefüggő szöveg hiányos szavait pótolni. Az utóbbi feladatnál kizárólag a gondolati megértés és nem a grammatikai helyesség került értékelésre. A tanulók számára az igazi nehézséget a nem szemléletes második és harmadik feladat jelentette. Tipikus hibaként jelentkezett a válaszok felületes mérlegelése ill. a szövegből következtetés útján levonható megállapítások téves megoldása. Igazán kiemelkedő teljesítményt egy tanuló, a végülis első helyezett szegedi Bitó Katalin nyújtott. A szájról olvasási versenyben 6-tól 28 szótagos mondatok megértése és emlékezetből való visszaadása volt a feladat. A mondatok többsége kötött témakörhöz tartozott. A vizsgálatvezető kétszer exponált minden mondatot. Az értékelés során a jól visszaadott mondatrészleteket is elfogadtuk, mivel az értékelés alapját a helyesen visszaadott szótagok száma képezte. A versenyzők élmezőnye igen komoly teljesítményt nyújtott, jóllehet a teljes mezőny meglehetősen széthúzott (145 ponttól 14 pontig). Magasan kiemelkedő teljesítményt adott az első helyezett, a szegedi Bögre Ágnes. A jövőben zajló versenyekhez tanulságként vonható le, hogy a gyermekek igyekezzenek akkor is visszaadni minden mondatot, ha egy-egy részletére nem emlékeznek. Ugyanis, amíg egy-egy kiesett szón gondolkodtak egyesek, addig elfelejtették a jól bevésett többi szót is. Egy másik tanulság, hogy sok olyan mondatot is adjunk, melyek nem főnévvel kezdődnek. Ugyanis tipikus hiba volt, hogy a gyermekek mindig „A .. ."-val indították a mondatot, ha szükség volt a névelőre, ha nem. Az anyanyelvi gyakorlati foglalkozás versenyfeladatait két összetett példa képezte. Az elsőnél a szövegértő olvasás megfelelő szintje volt az előfeltétel, több mondatos leírás alapján kellett egy kutyát és egy kígyót formázni. A szövegnek csak egyes részleteit megértő tanulók nehézségei világosan megjelentek a kész „művekben". A második feladat a tanterv „elrejtett kép" című anyagára alapozott. A gyermekeknek egy leányfigura részleteit kellett kérdéseik alapján tisztázni és azután rajzban visszaadni. Az eredeti ábrát csak munkájuk befejezését követőleg láthatták meg. Az értékelés során mind a gyurmázásnál, mind a rajznál a helyesen eltalált részleteket méltányoltuk. A versenyző mezőny ebben a kategóriában viszonylag kiegyenlített teljesítményt nyújtott, a 3. helyezésért még holtverseny is kialakult. Az első helyezett a budapesti Bödő Mónika csak két ponttal előzte meg második helyezett versenyző társát. A 2. osztályosok matematika versenye — a tavalyihoz hasonlóan — két részből állt. Először szájról olvasási és írott kép együttes bemutatásával 25 számfeladatot oldottak meg a versenyzők fejben, csak az eredmények rögzítésével. A 25 számfeladat között összeadás, kivonás, bennfoglalás, részekre osztás, szorzás műveletek szerepeltek a tantervben előírt számkörökben. Néhány