Gyógypedagógia, 1985 (30. évfolyam, 1-6. szám)
1985 / 4. szám - KRÓNIKA - Csányi Yvonne: A Siketek III. Országos Tanulmányi Versenye
A Siketek III. Országos Tanulmányi Versenye 1985. ápr. 13-án került megrendezésre a Siketek III. Országos Tanulmányi Versenye az OPI Gyógypedagógiai Osztályának irányításával. Ismét a Művelődésügyi Minisztérium biztosította a rendezvény anyagi fedezetét, de az idén hozzájárult ehhez a Magyar Úttörők Szövetségének Országos Tanácsa is, így lehetővé vált az egyéni teljesítmények díjazásán kívül az első három helyen végzett intézet eredményes szereplésének anyagi elismerése is. A versenyre vonatkozó kiírás 1984. őszén jelent meg a Művelődésügyi Közlönyben, így a felkészülésre több hónap állt rendelkezésre. Valamennyi intézetben házi versenyek előzték meg a rendezvényt, melyet mind a tanulók, mind tanáraik igen komolyan vettek. A tanulmányi versenyen az alsó tagozat 1—4. osztályai vehettek részt intézetenként és kategóriánként 2—2 fővel. Ezenkívül csapatverseny volt hallás-ritmusnevelésből. A versenykategóriák a következők voltak: — 1. osztály: szájról olvasás, — 2. osztály: anyanyelvi gyakorlati foglalkozás, — 3. osztály: környezetismeret, — 4. osztály: nyelvtan, — alsó tagozat: hallás-ritmusnevelés. összesen 62 tanuló indult, 22 fő csapatversenyben, a többi egyéniben. Valamennyi kategóriában csak két intézet állt ki a pástra: a kaposvári és a váci. A többi iskolát vagy az akadályozta ebben, hogy nem volt osztályuk egy-egy szinten (pl. Eger, Sopron), vagy nem indítottak csapatot hallásritmusnevelésben. A versenyfeladatok az országos verseny rangjának megfelelően túlmutattak a tantervi átlagos követelményszinteken, így a maximális pontszám megközelítése vagy elérése valóban kiváló teljesítménynek minősül. A szájról olvasási feladat — a tavalyihoz hasonlóan — kétszer előmondott, ismert szavakból álló, fokozódó hosszúságú mondatok visszamondása volt. Az élmezőny fej-fej melletti küzdelemben 16—20 szótagos mondatokat adott vissza hibátlanul. Végül Hutter Anita (Eger) győzött 20 szótaggal. Míg tavaly több tanuló feleslegesen használt névelőket az ismétlésnél, az idén éppen a névelők elhagyása tűnt fel. A toldalékok helyenkénti pontatlan visszaadása (pl. lehet hintázni helyett lehet hintázik) miatt értékes pontokat vesztettek a versenyzők. Anyanyelvi gyakorlati foglalkozásból az idén rajzos feladat várt a versenyzőkre, melyet egy előfeladat vezetett be. A tanulóknak a szöveg értelmezése után kellett a rajzot elkészíteniük és végül címet is adni neki. A feladat nehézségét a részletek kidolgozása adta, pl. olyan szavakat kellett megérteni, alkalmazni, mint jobbra, mellett, felé, különböző, ugyanolyan, kétszer akkora, világosabb. Minden értelmezési hiba 1—1 pont veszteséget jelentett. Sajnálatos módon volt, aki a címszót sem értette meg és a lakcímmel cserélte fel, jóllehet olvasásórákon ez az elnevezés sűrűn szerepel. Az elérhető maximális pontszám 35 volt, ezt két tanuló is elérte: Bögre Ági Szegedről és Kovács Mónika Budapestről. Környezetismeretből az OPI általános iskolák számára összeállított feladataiból is válogattunk a felmérőlap kidolgozásakor. A témák a természeti és társadalmi ismeretekből is merítettek (földrajzi alapfogalmak, időjárás és természet összefüggései, termelés). A leggyengébb teljesítményt nyújtó versenyző is megoldotta a feladatok több mint felét. Az élmezőny erősen megközelítette a maximumot (62 pont). Első helyen a kaposvári Tapolczai Gergő végzett 55 ponttal. Néhány tipikus hibára felhívjuk a figyelmet: egyes tanulók nem ismerték az iparcikk, nyersanyag, késztermék, ipari növény fogalmát. Többen meglehetősen járatlanok voltak a feladatlapok önálló kitöltésében, ezért nemegyszer segítségre szorultak az instrukciók megértésénél. Javasoljuk a házilag összeállított feladatlapok különböző változatainak országosan intenzívebb használatát. A nyelvtani feladat két részből állt: tollbamondásból és szófajok elemzéséből. Az első rész gyengén sikerült még a legjobbaknak is. A 9 tanuló közül hétnek értékelhetetlen volt a tollbamondási teljesítménye. E téren tehát még igen sok a teendő az elkövetkező négy esztendőben a felső tagozaton. A gyermekek többsége teljesen érthetetlen szavakat is leírt. Helyes lenne velük megértetni, hogy csak azt írják le, amiről tudják mi, amit sikerült többé-kevésbé értelmezniök. Bizonytalanságok mutatkoztak többeknél a névmások, sőt melléknevek megtalálása terén, tisztázatlannak látszott az egyes, többes szám fogalma, az igemódok elnevezései. A legjobb teljesítményt a szegedi Takács Attila érte el 23 ponttal (maximum: 34 pont). A hallás-ritmusnevelésben csak három csapat indult (Kaposvár, Sopron, Vác), a többi iskola feltehetőleg még nem mert nekivágni a szokatlan feladatnak, hiszen hazánkban ez volt az első alkalom, hogy eb