Gyógypedagógia, 1986 (31. évfolyam, 1-6. szám)
1986 / 3. szám - Csányi Yvonne - B. Szalóki Erika: Siketek többszempontú emlékezetvizsgálata
— a látási és tapintási képzetekre vonatkozó szavakra a siketek emlékeznek jobban, — a hallási képzeteket jelölő és az ismeretlen jelentésű szavaknál a hallók emlékezeti teljesítménye a magasabb, és — a tárgyakra, számokra, érzelmi állapotokat jelölő szavakra történő visszaemlékezésnél nem mutatkoznak jellemző különbségek. Vizsgálati személyek A vizsgálatok az 1984/85-ös tanévben zajlottak a siketek budapesti általános iskolájában, valamint a Dohány utcai Általános Iskolában. A vizsgálati személyek osztályok szerint történő megoszlása a következő volt: A siketek osztályaiban a létszám többségben nem haladta meg a 8-at, a hallók kiválasztása a véletlenszerűség alapján történt. Vizsgálati eljárások Az emlékezet vizsgálata több területen folyt. A szócsoportok típusai megegyeztek a Vértes O. József által felállított kategóriákkal, maguk a szavak azonban nem. Kategóriánként 10-10 szó került bevésésre. A kategóriák a következők voltak: — idegen szavak: pl. vizuális, bézs, identifikál, sváda; — közismert szavak: kalauz, korcsolyázik, fa stb.; — számjegyek: 21, 85, 12 stb.; — látási képzeteket jelölő szavak: betű, hóesés, elsötétedő, jég stb.; — hallási képzeteket jelölő szavak: ének, durranás, fütty, telefoncsöngés stb.; — tapintási képzeteket jelölő szavak: szegletes, puha, kidudorodás, jéghideg stb. ; — érzelmeket jelölő szavak: jókedvű, bús, gondterhelt stb. A szavak összeállításánál szerepet kapott a szótagszám: minden csoportban 2-2 szó fordult elő 1-5-ig terjedő szótagszámmal. A vizsgálatok egyedileg zajlottak le. A szavak bemutatása szukcesszive történt, azaz a tanulók mindig csak egyetlen szót percipiálhattak 3-3 mp-ig. A feladat a bevésést követőleg a szavak visszaadása volt. A tíz tárgyat jelölő ábra bemutatása is egyenként és szukcesszíve történt (cipő, fecske, traktor stb. képe). A két utolsó vizsgálat Vértes vizsgálataiban nem szerepelt. Az egyik vizsgálat egy összetett geometriai elemekből álló ábra lerajzolására vonatkozott. A vizsgálati személyek 30 mp-ig nézhették az összesen 10 elemből álló ábrát. Az asszociációs vizsgálat 12 szópárt tartalmazott. Ezek vagy alakilag (pl. labdaalma), vagy tartalmilag (pl. tollaceruza) voltak egymással kapcsolatban, vagy egyáltalán nem volt köztük összefüggés (pl. naptár-víz). A tanulók 10 percig véshették be a szópárokat, majd a hívószóra fel kellett idézniök annak párját. A vizsgálat egy hét múlva megismétlődött a tartós bevésés szintjének egyidejű ellenőrzése céljából. Osztály Siket tanulók Halló tanulók 4.8 8 6.8 8 7.8 8 8.8 8 összesen 32 32