Gyógypedagógia, 1986 (31. évfolyam, 1-6. szám)

1986 / 3. szám - Csányi Yvonne - B. Szalóki Erika: Siketek többszempontú emlékezetvizsgálata

— a látási és tapintási képzetekre vonatkozó szavakra a siketek emlékeznek jobban, — a hallási képzeteket jelölő és az ismeretlen jelentésű szavaknál a hallók emlékezeti teljesítménye a magasabb, és — a tárgyakra, számokra, érzelmi állapotokat jelölő szavakra történő vissza­emlékezésnél nem mutatkoznak jellemző különbségek. Vizsgálati személyek A vizsgálatok az 1984/85-ös tanévben zajlottak a siketek budapesti általános iskolájában, valamint a Dohány utcai Általános Iskolában. A vizsgálati személyek osztály­ok szerint történő megoszlása a következő volt: A siketek osztályaiban a létszám többségben nem haladta meg a 8-at, a hal­lók kiválasztása a véletlenszerűség alapján történt. Vizsgálati eljárások Az emlékezet vizsgálata több területen folyt. A szócsoportok típusai megegyeztek a Vértes O. József által felállított kategó­riákkal, maguk a szavak azonban nem. Kategóriánként 10-10 szó került bevésésre. A kategóriák a következők voltak: — idegen szavak: pl. vizuális, bézs, identifikál, sváda; — közismert szavak: kalauz, korcsolyázik, fa stb.; — számjegyek: 21, 85, 12 stb.; — látási képzeteket jelölő szavak: betű, hóesés, elsötétedő, jég stb.; — hallási képzeteket jelölő szavak: ének, durranás, fütty, telefoncsöngés stb.; — tapintási képzeteket jelölő szavak: szegletes, puha, kidudorodás, jéghideg stb. ; — érzelmeket jelölő szavak: jókedvű, bús, gondterhelt stb. A szavak összeállításánál szerepet kapott a szótagszám: minden csoportban 2-2 szó fordult elő 1-5-ig terjedő szótagszámmal. A vizsgálatok egyedileg zajlottak le. A szavak bemutatása szukcesszive történt, azaz a tanulók mindig csak egyetlen szót percipiálhattak 3-3 mp-ig. A feladat a bevésést követőleg a szavak visszaadása volt. A tíz tárgyat jelölő ábra bemutatása is egyenként és szukcesszíve történt (cipő, fecske, traktor stb. képe). A két utolsó vizsgálat Vértes vizsgálataiban nem szerepelt. Az egyik vizsgálat egy összetett geometriai elemekből álló ábra lerajzolására vonatkozott. A vizsgálati személyek 30 mp-ig nézhették az összesen 10 elemből álló ábrát. Az asszociációs vizsgálat 12 szópárt tartalmazott. Ezek vagy alakilag (pl. labda­­alma), vagy tartalmilag (pl. tollaceruza) voltak egymással kapcsolatban, vagy egy­általán nem volt köztük összefüggés (pl. naptár-víz). A tanulók 10 percig véshették be a szópárokat, majd a hívószóra fel kellett idézniök annak párját. A vizsgálat egy hét múlva megismétlődött a tartós bevésés szintjének egyidejű ellenőrzése céljából. Osztály Siket tanulók Halló tanulók 4.8 8 6.8 8 7.8 8 8.8 8 összesen 32 32

Next