Gyógypedagógia, 1987 (32. évfolyam, 1-6. szám)
1987 / 4. szám - Hidvégi Márta - Ilosvai Ferenc: A siketek általános iskoláiban bevezetett új módszerű anyanyelvtanítás hatása a tanulók szókincsének alakulására
DR. HIDVÉGI MÁRTA— ILOSVAI FERENC A siketek általános iskoláiban bevezetett új módszerű anyanyelvtanítás hatása a tanulók szókincsének alakulására 1979 óta új szemléletű és módszerű anyanyelvtanítás folyik a siketek általános iskoláiban. Előzetes kipróbálással 1977 óta kísérletként az egri Siketek Általános Iskolájának előkészítő első osztályában kezdtük meg a tanítást ezzel a módszerrel. Ez az osztály az 1985/86-os tanévben végezte el az általános iskola 7. osztályát, tehát a felméréskor már 9 évet tanult az új módszer szerint. (Előkészítő 1., 2. osztály+általános iskola 1—7. osztály.) Mindennapos pedagógiai benyomásaink alapján az osztály beszédszintjét jobbnak ítéljük meg, mint a régi módszerrel tanított siketekét. Eddig azonban objektív mérés csak 2. osztályos korukban történt ezirányban. Kíváncsiak voltunk, hogy szókincsalakulásban mennyivel mások, mint azok a hallássérült csoportok, akik még nem e szerint a módszer szerint tanultak. Hipotézisünk, hogy az általunk vizsgált 7. osztályos siketek jobb eredményeket érnek el a szókincsfelmérés során, mint a kontrollként szereplő másik két hallássérült csoport, akik még nem az új módszerrel tanultak. Vizsgálati módszerünk 10 siket tanuló passzív szókincsét mértük föl a Peabody Picture Vocabulary Test (későbbiekben: PPVT) alapján (Dunn, 1965.) A kapott eredményeket matematikai statisztikai módszerrel összehasonlították 24 siket szakmunkástanuló (Zsoldos, 1983.) és 25 siket 13—15 éves általános iskolás (Csányi, 1976.) azonos vizsgálatából nyert eredményeivel. A kontrollként szereplő siketek a régi anyanyelvi módszer szerint tanultak még. Saját vizsgálatunk minőségi elemzését is elvégeztük, ennek eredményeit összegeztük. Dokumentumelemzéssel, pedagógiai és pszichológiai módszerekkel elkészítettük a v.sz.-ek jellemzését. Témakifejtés 1. A kétfajta anyanyelvtanítás összehasonlítása A hagyományos „fonetizáló” anyanyelvtanításban a fő hangsúlyt a magyar ábécé hangjainak fonetikailag pontos kialakítására helyezték — előre meghatározott példaszavak és analógiás mondatok mechanikus begyakoroltatásával. E módszer hibái: a siketek beszéde agrammatikus, mennyiségi és minőségi szempontból is elmarad a hallókétól. Az újtípusú anyanyelvtanítással szemléleti változás következett be. Ez megváltoztatta a hazai beszédtanítás közel 100 éves gyakorlatát, az úgynevezett „tiszta beszéd” tanítását. 1973-ban indult meg az újrendszerű anyanyelvi oktatás óvodás siketekkel. Külföldi gyakorlatot figyelve hazai kutatók — Csányi Yvonne vezetésével — fölismerték, hogy a hallássérültek intelligenciájának fejlesztésében, absztrakt gondolkodásuk kialakításában az iskolázottságé a döntő szerep. Az intelligenciára legfőképpen a beszéd hat. A beszéd több, mint személyek közötti érintkezési