Gyógyszerészek Lapja, 1926 (21. évfolyam, 1-22. szám)

1926-01-01 / 1. szám

XXI- évfolyam 1. szám ^L L _________Budapest, 1926. január !. Az Okle/eies Gyógyszerészek Országos Egyesületének hivatalos közlönye A MAGYAR GYÓGYSZERESZET TÁRSADALMI, KULTURÁLIS ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én Egyesületi tagok díjtalanul kapják. Előfizetési ára negyedévre 60.000 K. Főszerkesztő: DR. ANDRISKA VIKTOR egyetemi magántanár. Felelős szerkesztő és kiadó : DR. DÖMÖTÖR LAJOS. Szerkesztőség és kiadóhiv.: Baross-tér 9-ik szám. 1:1. emelet. — Telefon. József 103 - 14. Hivatalos órák d. e. 9 -2-ig. Postatakpénzt csekksz. 19318 1926. korpótlék esztendő­Legyen köszöntve az új esztendő, mint vágyaink és reményeink nehezen várt beteljesülésének várva- várt éve! Hogy vártuk az elmúlt év elteltét! Szinte szeret­ik tűk volna megrövidíteni minden múló napját, türelmet­lenek voltunk... mert lelki szemeinkkel már láttuk az új év . .. egy új élet pirkadúisát. . . feltűnését, amely minden vágyunk legnagyobbikának eljöttét ,. . megva­lósulását fogja örökre hirdetni, örömére és megnyug­vására az alkalmazotti. .. dicsőségére az alkotóknak, a magyar tulajdonosi társadalomnak! Erre gondolva az évtiz-des ... hiábavaló küzdel­mek minden izgalmát átérezzük. .. éis az eddig átélt sok-sek szomorúságunk... jelen bánatunk elnémul... elcsitul . . . .hogy annál jobban érezhessük azt az örö­möt, amely azután eltölti lelkünket. . . Idestova egy éve már, hogy megvalósításának puszta Ígérete, az adott szó szentsége, mint varázsos hatalom tétette velünk féire a harcias eszközöket.. . életbeléptetésének reménye pedig elnémította azokat a lázongó, háborgó gondolatokat, amelyeket a múlt keserű csalódásai és szomorú emlékei okoztak. Kijutott ebből a keserűségből bőven. Az eddig át­élt sok csalódás megingatta lelkünk egyensúlyát a sok szomorú tapasztalat, a inegnem értés hiányából eredő nemtörődömség, elkeserítette napjainkat. Jogos el­keseredettségünk nőttön-nőít; a nap tovatűnő minden ideje... a szomorú, gondteljes órák végteü.n lánco­lata volt csak. Az örömöt nem érezhettük... Nem csoda, hisz jelenünk tengődő, holnapunk bizonytalan, csak a kétségbeejtő reménytelenség volt állandó ... és az örökös nyugtalanság. Minden, minden, mi életün­ket, jövőnket sivár színben tüntethette fél. . . előttünk állt, Csoda-e, hogy lelkünk csak keserűséggel, elke­seredettséggel telt meg? És aztán jött a bűvös szó hatása. Szívünkbe életre kelt a haldokló hit és remény! A keserűséget, fájdalmat, a ma minden szómoruságát. panaszát elnyomta, elhallgattatta a várva várt holnap eljötté! Húsunkká, vérünkké vált ez a hit, amely let­tünktől többé el nem választható. És a megváltó holnap mindjobban közéig . . , és már csak hetek kérdése tán ... és a megkívánt előmunkálatck is befejeződnek. Alapvető, elvi kérdések és megállapodások ke­rülnek még az e havi tanácskozás elé és bizunk abban, mert joggal bízhatunk, hogyha eddig megvolt a jó­akarat és méltányosság a jogos kívánságaink teljesí­tését illetőleg, ezután sem fog hiányozni és a többi már a törvényhozás dolga lesz. Most, hogy itt tartunk, mi sem tennénk helyesen, ha mint mások, minden esztendő végén, minden új év* küszöbén nem vonnánk le az ©.múlt idők tanulságait, hogy annál jobban lássuk meg a jövő parancsoló követelményeit. Egyesületünk jelen vezetősége felelősségteljes sze­repét azon meggyőződéssel vette át, hogy hazáját, a társadalmát és hivatását csak akkor szolgálja igazán, ha mindent elkövet (j kari békés együttműködés érde­kében. Ez a kitűzött cél, amelyet egyesületünk veze­tősége cselekedeteiben szem ©lőtt tart, nem magya­rázható úgy, hogy az feltétlen cél, vagy minden körül­mények között, kötelező álláspont! így ezt ma­gyarázni nem is lehet, mert akkor ezzel nem is szol ­gálnánk a kari békét. Ez megalkuvás lenne. És nem vezethetne a fenáiló ütköző pontok lehetőség szerinti kiküszöböléséhez. A kari béke megalapozásának feltétele, a kölcsö­nös méltányosság és belátás! Hogy eddig az alkalmazotti kérdéssel nem foglal­koztak oly alapossággal és komolysággal, annak több ismert okánál fogva még az a magyarázata is megvan, hogy a magyar gyógyszerész társadalomban az alkal- mazolti állás átmeneti állapot volt. Az idők mostoha viszonyai folytán, melyek alatt az alkalmazotti társadalom szenvedte el a legnagyobb csapásokat és amelyek alatt gazdaságilag teljesen tönkrement, úgy hogy, — mint előbb a békében, — most még egy kis falusi gyógyszertár vételére sem gon­dolhat, így bizony az átmeneti állapotból, — sajnos, — élethivatás lett. Az állásnélküliek kétségbeejtő helyzete, az ön­gyilkosok listája, a családos alkalmazottak nélkülö­zése, az alkalmazásban levők kétségbeejtő bizonytalan jövője, a pályáról elmenekülök káros konkurenciája, CHEMIA MAGYAR VEGYIPARI R.-T. BUDAPPS I' Hl gyárlJa az összes galenikumokat injekciókat, pilulákat, tablettákat és felkent tapaszokat dr. Vámossy Zoltán ny r egyetemi Bécsi-ut 96 Telefon 99—33 tanár ur ellenőrzés mel.ett

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék