Gyógyszerészek Lapja, 1934 (29. évfolyam, 1-24. szám)
1934-01-01 / 1. szám
Budapest, 1934. január XXXI. évfolyam, 1. szám Gyógyszerészek Lapja Az Okleveles Gyógyszerészek Országos Egyesületének hivatalos közlönye A MAGYAR GYÓGYSZERÉSZET TÁRSADALMI, KULTURÁLIS ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én „ „ Szerkesztőség és kiadóhiv.: Vill., Nép. Egyesületi tagok díjtalanul kapják. °S szerkesztő szinház-u. 24. IF. emelet 1. — Telefon: RTZRK’M 7ITQ József 403—14. — Hivatalos órák d. e. Előfizetési ára: negyedévre 6 Pengő dHJaIVLJVI1 o KAKULY 8_2_ig. Postalakpénzt. csekksz 19318. Szebb és boldogabb jövő felé írta: Láng Oszkár, az O. Gy. O. E. K. elnöke. A természet örök törvénye a változás és megújulás. A tél fagyos zordonságát a tavaszi napsugár, a nyár perzselő hevét az ősz fuvallata váltja fel. Az ember lélek regenerációs képessége talán még nagyobb, mint a természeté. Tegnap temettünk el egy esztendőt, telítve megpróbáltatásokkal, keserűséggel, letört reménységekkel s ma feltámadott az új esztendő, hogy megújult erővel és fokozott lendülettel törtethessünk kitűzött célunk, álmaink álma, a szociális alkotások felé. Két hónappal ezelőtt ígéretek által felcsigázott várakozással lestük az új esztendő eljövetelét. Jogosan hihettük, hogy a tulajdonosi kar vezetősége szentségnek tekinti az ígéretet, a felajánlott 40 ezer pengős karitatív segéllyel. Karácsonyra ünnepi hangulatot, meleg szobát s terített asztalt varázsolhatunk munkanélküli kartársaink otthonába. Bíztunk abban, hogy új esztendőre már törvényes intézkedéssé változnak az előterjesztett és elfogadott kívánságaink. Csalódtunk! A 40 ezer pengős karácsonyi segély négyezer pengőre zsugorodott össze. A szükségmunka megindításának még halvány reménysugara sem látszik, pedig az idén kétszeresen nagyobb a nyomor, mint tavaly volt. A supertaxát törvénybe iktató rendelkezés pedig, mint a bibliai Lázár leánya, ha nem is halt meg, egyelőre még mélyen alszik! Csalódásunk dacára sincs okunk azonban a csüggedésre. A természet örök törvényei, az idők változása alól nem vonhatja ki magát senki és semmi! Ez az új esztendő meg fogja hozni dolgaink jobbrafordulását. Ma odaát a tulajdonosi kar területén forró a talaj. Ebben a forró talajban s a túlfűtött légkörben nem csírázhatott ki az elvetett mag. Zűrzavar és káosz van odaát, melyben személyi problémák forrnak és kavarognak. De nem tévedünk, ha azt hisszük, hogy az égő katlan lángja utolsókat lobban. Nincs már messze az idő, amikor lehiggadnak a szenvedélyek s a pálya vezérei, felmagasodva a megoldandó problémák arányaihoz, elindítják az igazi érdekvédelmi munkát, melynek alappillére a gyógyszerészi kar szociális helyzetének rendezése. Történelmi időket élünk. Az 1934-es esztendő belekerül a gyógyszerészet történetének fontosabb dátumai közé, mert itt dől el a magyar gyógyszerészet további alakulásának sorsa., A szociális gondoskodás hiánya, melegágya a bomlasztó törekvéseknek, ellenben a szociális védelem záloga a fejlődésnek. A nyugdíjintézmény önmagában, speciális viszonyainknál fogva, nem nyújt elegendő szociális védelmet. A nyugdíjintézmény életképessé csak akkor lehet, működését csak úgy tudja mindnyájunk javára áldásosan kifejteni, csak úgy tudunk tartós, konkrét és hatásaiban megmutatkozó eredményeket fölmutatni, ha azt a kozpótlékos fizetőpénztár intézményével támasztjuk alá. Szeretnék jól odavésni a gyógyszerészi kar emlékébe, hogy fennmaradása attól függ, mennyire értékeli e szociális igazságokat s mennyit valósít meg belőlük munkatársai javára. Ma nincs értéke a munkának, mert sokan vagyunk munkavállalók. De nem mindig volt ez így s történetét. Néhány évtizeddel ezelőtt nemzetközi kongresszusra gyűltek össze a nemzetek kiküldötkongresszusra gyűltek össze a nemzetek kiküldöttei. Legfontosabb programmpont volt, miképen lehetne segíteni a mindenütt tapasztalható „segéd”-hiányon. Akkor tíz patika keresett Diogenes lámpájával kezében egy megfelelő „segédet*1. Ma tíz, száz ,,segéd*' keres egy patikát, mely stabil állást és tisztességes fizetést nyújt. Rövid idő múlva ma-