Gyógyszerészek Lapja, 1936 (31. évfolyam, 1-24. szám)
1936-01-01 / 1. szám
1. szám. GYÓGYSZERÉSZEK LAP! ' -5. oldal A KANYAR Gyógys*λ“r v‘*"y('“sn‘l i gyárak sokat áldoznak karitatív céljainkra, ezt támogatásunkkal kell viszonoznunk, nyomása folytán pályázik. Egy szóval többen kérnek gyógyszertári jogot, mint ahányan akkor pályáznának, ha a fizetéskiegészítő és a nyugdíjpénztár már működnék. A sok pályázó között, sajnos, gyakorta elveszett a gyerek, nem került kiadásra a jogosítvány azért, mert zsinórmérték hijján nem lehetett a sok érdemessel a jogosítványért birkózó esetleges érdemtelenek közül sem kiválasztani a nyertest. Vagy kiadásra került ugyan a jog, de nem mondhatjuk el róla Könyves Kálmán törvényével: „ne ulla quaestio fiat,“ azaz a nyertes személyének kiválasztása nem volt olyan megnyugtató, hogy a döntést panasszal jogosan ne illethetnénk. De ezen ne nagyon csodálkozzunk, hiszen könnyen tévedhet az, akinek a kártyáit, ha nem is a boszorkány, a lidérc vagy a bűbáj, de az azért mégis csak bűbájos protekció keveri. Mert ha Könyves Kálmán meg is halasztotta a boszorkányt, életben maradt ennek édes gyermeke, a protekció, melynek szép virágoskertjéből csak egyet írunk le mutatóba, mert egymaga felér egy egész csokorral. Ez az eset az, amelyben ugyanaz az indokolás volt arra jó, hogy kilátásba helyezzék, hogy erre hivatkozva tartsák szükségesnek gyógyszertár engedélyezését, __ de ugyanaz az indokolás arra az esetre is alkalmazható volt, amikor a kérvényt el kellett utasítani. Az indokolás az útra hivatkozott, a község útviszonyaira, arra, hogy a falunak, ahová a gyógyszertárat kérték, nincs kiépített útja, de elfelejtette az indokolás azt, hogy a gyógyszert kereső közönségnek rövidebb utat kell megtenni a rossz úton, ha engedélyezik a patikát, mint ugyanazon a rossz úton, ha a sokkalta távolabbi meglévő patikáig kell a gyógyszerért mennie. A gyógyszertár így igen nagy körzetében továbbra is magában maradt, ami főként azért baj, mert a nagy körzet, az úttal bíró és az úttalan községek egyaránt, nem jutott gyógyszerhez. De vannak még ezeknél is érthetetlenebb esetek, azok, amikor senki sem tudja még elképzelni sem, hogy miért éppen az kapta a jogosítványt, akinek a legkevesebb jogcíme volt rá. Bizonyára ezekben a régmúlt esetekben ejtette tévedésbe a folyamodók mérlegelésénél a jog adományozóját a lidércfény, melyről azonban, miután Könyves Kálmán óta nincsenek lidércek, ne beszéljünk. . . . Szívesen feledve már előbb mindazokat, akik kiérdemelték feledésünket, — velük együtt feledjük el az eseményeket, is, melyek rossz emlékeink közé tartoznak. Könnyen tehetjük, mert az öröm nagyobb úr a bánatnál, s a remény nagyobb erő a kétségeesésnél. Azok a jogadományozások pedig, melyekről legutóbb hírt adtunk, az öröm jegyében érkeztek, hogy reményünket keltsék életre. , Mert mi más az, amihez az alkalmazott gyógyszerész teljesebb joggal kapcsolhatná reményei horgonyát, mint ahhoz, hogy kellő számú szolgálati évei elérése után ő és nem valami ifjú (hacsak kivételes érdemek jutalmazásául nem) vagy a pályát régen elhagyott vándormadár nyeri el a jogot. Az alkalmazott gyógyszerész vagyont nem, csak szolgálati éveket gyűjthet és számára az egy hazában a boldogulásnak csak egy útját, a jognyerést engedélyezte a sors. Erre az útra vitte Kozma Miklós (és szakközegei) megfontolása és lelkiismeretes mérlegelése, a joggal felruházott hat kartársunk életét. Adja Isten, hogy ez az egyenes út nyitva maradjon még sok, nagy szolgálattal bíró, érdemes kartársuink számára. A megnyugvással, elismeréssel és köszönettel fogadott jogadományozások nyugtázása alkalmából azt kívánjuk a sorstól magunknak, az alkalmazott gyógyszerészeknek, hogy terhelje Kozma Miklóst minél tovább a belügyminiszterség keresztjével, melynek egyik legkeményebb szálkája bizonyára a patikajog adományozás kötelezettsége. Kozma Miklóst pedig arra kérjük, hogy miután, megrajzolta a bűvös kört, melyen nem tudnak a lidércek áthatolni, s írassa törvénybe mindazt, amit neki a gyógyszertári jogadományozások ügykörében lelkiismerete írt elő, őt vezesse továbbra is lelkiismerete,, mely a jövőben is azt fogja diktálni, hogy a különlegesérdem szórványos kivételétől eltekintve, a szolgálati időt vegye, zsinórmértéknek, majdani utódait pedig — szeretnénk — kösse az a törvény, mely Kozma Miklós lelkiismeretét hivatott időálló betűkbe faragni. G. Gy.' n I r il|l II A A VII A A A A T | | I A nagy hasznot hajtó különlegesség. Sffl 1TM 0 fi 1 II aul 1 1 S 1 1 1 | Olcsó bevásárlási forrás UljI ülVUu |JUlLilllli