Gyógyszerészek Lapja, 1940 (35. évfolyam, 1-24. szám)
1940-01-01 / 1. szám
Zyógyszerészek LAPJA .........■■■'■ 3 A BELÜGYMINISZTER TÖRVÉNYJAVASLATA A népbetegségekről Múlt lapszámunkan — a gyógyszerészi szaksajtóban elsőként — már hírt adtunk a belügyminiszter nagyjelentőségű törvényjavaslatáról. A javaslatot azóta a képviselőház általánosságban már el is fogadta, a részletes bizottsági tárgyalásokra azonban csak a karácsonyi szünet után kerül sor. A javaslat a gümőkór és a nemibetegségek elleni védekezésről, továbbá a közegészségügyi törvények egyes rendelkezéseinek módosításáról szól. A népbetegségek leküzdését célzó rendelkezések is megérdemelnék figyelmünket, hiszen nagyon fontos közegészségügyi intézkedésekről van szó; lapunk korlátozott terjedelme azonban arra kényszerít bennünket, hogy megelégedjünk egynémely fontosabb rendelkezés felemlítésével. Az említett népbetegségek elleni védekezést a javaslat 1. §-a közfeladatnak deklarálja, kimondva, hogy ezt a feladatot az állam a törvényhatóságok és a községek, továbbá a betegségi, öregségi és bányanyagi bér biztosítás közreműködésével látja el. A javaslat általában kétféle elbírálás alá vonja a gümőkór- és a nemibetegségek elleni védekezést, amennyiben a gümőkór esetében főként az orvost kötelezi bejelentésre, a többi betegségnél viszont a beteget kötelezi arra, hogy gyógykezeltesse magát. Rendkívül nagyjelentőségű intézkedést tartalmaz a 4. §., amely kimondja, hogy minden gyermeket kisdedovodásba, vagy napközi otthonba való felvételekor, továbbá hatodik, tizedik és tizenötödik életévében is gümőkóros megbetegedés szempontjából orvosi vizsgálatnak kell alávetni. A gyermekeket a fertőzéstől egyébként is védeni kívánja a javaslat, részint a bábák és dajkák megfelelő ellenőrzésével, részint azzal az intézkedésével, mely szerint óvodák, népiskolák, középiskolák középfokú iskolák és tanonciskolák nevelő és oktató személyzete és egyéb alkalmazottai körében csak olyan személyeket szabad alkalmazni, akik fertőzőképes, vagy arra gyanús gümőkóros megbetegedésben nem szenvednek. A javaslat szerint egyébként még a háztartási alkalmazottat is időnként felül kell vizsgálni. A törvényjavaslat tüdőbeteg, illetőleg nemibeteg gondozó intézetekre bízza e népbetegségek elleni védekezést. Meghatározza, hogy milyen körzetiekben kell ilyen intézeteket felállítani ; az intézetek fenntartási költségeiről is tesz intézkedést, a társadalombiztosítási intézeteket kötelezve a hozzájárulásra. Az Országos Közegészségügyi Intézet munkaköre a javaslat törvényerőre emelkedése után ismét jelentősen bővülni fog, mert a gümőkór és a nemibettegségek elleni védekezés megszervezését és egységes irányítását, valamint a védekezés szolgálatába állított intézmények központi felügyeletét és ellenőrzését, s az Intézet látja el. Az Országos Közegészségügyi Intézet így hovatovább valóban az a tényező lesz az ország közegészségügyében, aminek első igazgatója —Tohan Béla államtitkár — a jelek szerint szánta. A nemzetre csak megnyugtató az, Intézet működési területének bővülése. Az a szellem, céltudatos gyakorlatiad már’ bölcs ■’-cézripo-r-,4- mi — — t„ +ar,ez működésében kezdettől fogva megnyilvánult biztosíték a most vállalt nagy feladatok megoldásának sikerére is. pen úgy nem kívánatos az sem, ha a gümőkóros különböző csodálatos hatásúnak hirdetett „tüdő és melltisztító” szerekre költi pénzét, ahelyett, hogy a szükséges gyógyszert szedné orvosi rendeletre. Magát a vonatkozó szöveget is némi aggálylyal fogadjuk, mert csak a „gyógyszerek és eljárások” hirdetését tilalmazza, de nem beszél a „háziszerekről”. Ugyancsak elöljáróban említjük meg a 60. §. rendkívül fontos intézkedéseit. Ezek szerint a tüdő és nemibeteg gondozó intézet orvosa a kezelése alatt álló biztosító intézeti igényjogosult részére az illetékes biztosító intézet terhére gyógyszert rendelhet. Az orvos köteles ugyan a biztosító intézetre érvényes gyógyszerrendelési útmutatót figyelembe venni, a gyógyszerrendelésnél követendő részletes eljárási szabályokat azonban a belügyminiszter állapítja meg. Ezekből a rendelkezésekből az következik, hogy ezután a biztosítottak és igényjogosult családtagjaik gyógyszerellátása fokozottabban biztosítottnak tekinthető, hiszen nincsenek kitéve a biztosító intézetek sokszor szűkkeblű intézedéseinek. A javaslat 45.§-át — fontosságára való tekintettel — ismételten közöljük: 45. §. (1) Az 1876 :XIV. tc. 134. §-a azzal egészíttetik ki, hogy az uj gyógyszertár felállításának szükségességét a törvényhatóság meghallgatása után a belügyminiszter hivatalból is megállapíthatja. (2) Uj gyógyszertár felállítását a belügyminiszter országos pályázat alapján engedélyezi. (3) Az 1876:XIV. tc. 134. §-ának bekezdése hatályát veszti. Az (1) bekezdés lehetővé teszi, hogy a belügyminiszter új gyógyszertár felállításának szükségességét hivatalból is megállapíthassa; ajelenlegi rendszer szerint ugyanis új gyógyszertárat csak kérelemre lehetett engedélyezni. Igaz ugyan, hogy ennek a rendelkezésnek a mai viszonyok között nem sok gyakorlati jelentősége van, hiszen a jogadományozás erős korlátozása miatt úgyis sok a jog folyamodó, mégis örömmel kell a rendelkezést — elvi okokból — üdvözölnünk. A bennünket érintő legfontosabb rendelkezést a21 bekezdés tartalmazza. Ez az intézkedés már valóban rendkívül nagy jelentőségű, hiszen minden jogadományozás esetében országos pályázat kiírását rendeli el. Sok jogadományozásra emlékezünk, amikor igen fiatal pályázó kapott jogosítványt. Ezekben az esetekben rendesen azzal védték az intézkedést, hogy vagy nem volt más pályázó vagy a többiek még fiatalabbak voltak. Ezt a tréfát ezután nem lehet elkövetni. Ha a miniszter új patikát akar engedélyezni, vagy meglévő jogosítványt ad ki újból, mindenkor országos pályázatot kell hirdetni. Nem értesülhet tehát valamelyik befolyásos ifjú arról, hogy a miniszter hajlandó az egyik vagy másik helyre gyógyszertárat engedélyezni, hogy a jó „finn” birtokában elhalássza a jogot az idősebbek elől, illetőleg a miniszter elhatározásáról ezután mindenki értesülni fog és pályázhat is. A törvényjavaslat — sajnos — nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely megszabná, hogy mely irányelvek alapján köteles a miniszter a jognyertes személyét kiválasztani. A javaslatnak ez a hiányossága lehetővé teszi, hogy a kapu a protekció előtt továbbra is nyitva álljon, bárha sokkal kevésbbé, mint a múltban. Az egyesület bizonyára meg is teszi erre vonatkozó észrevételeit, erre mód is van, hiszen a részletes tárgyalásra csak január közepe táján kerül sor. A rerrtelkezést, azonban még ebben a formájában is örömmel kell üdvözölni. Nem kevésbbé fontos rendelkezést tartalmaz a 45. §. (3) bekezdése is. Ez a néhány szó hatályon kívül helyezi az 1836:XTV. tc. 1348-ának utolsó bekedését. A hatályon kívül helyezett törvényhely így szól: ..Hiff ner»nn+ piepffórkevn fpmikra T* Vörcino’ úri rrtment. A gyógyszertárakról A törvényjavaslat gyógyszerészi vonatkozású rendelkezéseit múlt lapszámunkban közöltük. Most néhány sorban ismertetjük ezeket a rendelkezéseket, bár önmagukban is sokat mondanak. Mielőtt a bennünket legjobban érdeklő 45. §-al foglalkoznánk, a javaslat egy hiányosságára szeretnénk a figyelmet felhívni. A 30. 8. (2) bekezdése ugyanis megtiltja, hogy nemibetegségek gyógyítására gyógyszert vagy gyógyászati eljárást máshol, mint orvosi vagy gyógyszerészeti szaklapban hirdessenek. Ugyanezt a rendelkezést véleményünk szerint a gümőkór gyógyítására szolgáló szerek hirdetésére is ki kellene terjeszteni. Ti?, ugyanis közérdek-ellenes, hogy a nemiheteo hozzáértés nélkül esetleg nem megfelelő szert használjon fel. ép UI! SYNTOVAR'chinoin synthetikus ,.ovarium hormon“ I 5 ampulla á l.o mg P 5.— 26 tabletta á l.o mg P 7 So 1 1 ampulla á L.o mg P 3.60 1.0 mg SYNTOVAR kb. 10.000 l.E. tüszőhormon élettani hatásával egyenértékű. A tüszőhormon-kezelés egész területén javallt. SYNTOVAR készítményünk igen gazdaságos!