Gyógyszerészi Hetilap, 1923 (62. évfolyam, 1/3106-52/3140. szám)
1923-01-01 / 1. (3106.) szám
2 GYÓGYSZERÉSZI HETIÖMB fejenként bejegyzéseket csinál, vagy blokkrendszer mellett járásít, és pénztárivet, vagy ellenőrző pénztárt alkalmaz, úgy a napi bevételi összeget egy tételben vezetheti be a pénztárkönyvbe. (Az utasításnak ez a pontja nem eléggé szabatos. Értelmezhető úgy is, hogy ahogy jaki pénztárivet vezet, vagy ellenőrzőpénztárt alkalmaz, az úgy a forgalmi adó naplóba, mint a pénztárkönyvbe elegendő, ha a bevételi összeget egy napi tételben vezeti be. Deértelmezhető úgy is, hogy ez a joguk csak a blokkrendszer mellett árusítóknak van meg. Sürgősen szükséges tehát, hogy a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület ezt a homályt mielőbb eloszlassa. 2. A hitelbe adott áruk nyilvántartási könyvét. 3. Árubeszerzési könyvet. 4. Az üzleti év végével záróleltárt a felszerelésnek és az árukészletnek, mennyiségéről és értékéről. Hogy mindez a gyógyszerészre minő újabb munkatöbbletet és ezzel együtt természetesen költségtöbbletet ró, azt nem nehéz kitalálni. Pedig már is ottan tartunk, hogy a gyógyszerész által az alkalmazottainak fizetett — mondjuk így — munkabérek a nyers bevételnek mintegy 16 százalékára rúgnak, holott más üzletnél ez 10 százaléknál nem magasabb, a többlet tehát a gyógyszerész külön terhét képezi. Az adó végrehajtási utasításnak 189.-ik szakasza szerint 50.000 koronáig terjedhető pénzbírság sújtja azt, aki szabálytalanságot követ el. Ilyennek minősíti az utasítás annak a mulasztását is, aki könyvvezetési kötelessége dacára könyveket nem vezet. A magyar gyógyszerész olyan újévi ajándékot kapott tehát megint, amelyet anyagilag erősen meg fog érezni. Anélkül is nehéz helyzetünkben ez még jobban meg fogja rendíteni kartársaink exisztenciáját, és miéig többen kerülnek majd abba a helyzetbe, mint amire lapom múlt heti vezetőcikkében utaltam, hogy esetleges megtakarított tőkéjüket nem csak felélni, hanem ráadásul adóságokat csinálni lesznek kénytelenek. Mindamellett ennek a szigorú könyvvezetési kényszernek van egy előnyös oldala is. Eddig, ha valaki vétel útján óhajtott gyógyszertárat szerezni, mindig ott kísértett a bizonytalanság aggodalma, hogy váljon a részére bemutatott üzleti feljegyzések megbízhatók-re, vagy nem? Számos szengorú esetet tudok, amikor egyesek a legnagyobb fokú lelkiismeretlenséggel tévesztették meg karisaikat ésamikor az átvett gyógyszertár forgalma sokkal alacsonyabbnak bizonyult a bevallottnál. Ez a bizonytalanság hiteles könyvek vezetése által teljesen meg fog szűnni, és mindenki valóban azt kapja majd, amit a könyvek igazolnak. Lehet, hogy ez a vételi kulcs emelését fogja majd maga után vonni, de egyben szolidabbá és reálisabbá teszi majd a gyógyszertárak adásvételét Nem megvetendő előnye a könyvvezetési kényszernek az sem, hogy minden kartársam tisztábban fogja látni az üzlete eredményeit. Ma ugyanis, amikor az egyik gyógyszerész meglévő nagyárukészletet fogyaszt el, a másik árukészletet halmoz fel, magának a készpénzmaradványnak összege a gyógyszertár valódi jövedelmét még egyáltalán nem mutatja meg. Ha majd leltárt lesz kénytelen mindenki készíteni, akkor lesz csak megállapítható a gyógyszertárak igazi hozadéka és ez viszont kívánatosabb viszonyokat fog teremteniaz eddigieknél. De még messzebb menő perspektívákat is nyújt a könyvvezetési kényszer, amelyekre majd négy legközelebbii cikk keretében térek rá. *** Dr. Varaágh Zoltán HIVATALOS UTASÍTÁS az általános kereseti adóról szóló 1922: XXIII. törvénycikk végrehajtása tárgyában. 1922. évi 180.000 szám. (Kivonat.) ELSŐ RÉSZ. Anyagi jogszabályok. I. FEJEZET. Az adókötelezettség meghatározása. 1. §. Az adó tárgya: (1) Az általános kereseti adó tárgya az adózó által kereset-, jövedelemszerzés végett akár rendszeresen, akár alkalmilag folytatott bárminő személyes tevékenységből, foglalkozásból származó jövedelem. A személyes tevékenységből, foglalkozásból származó kereseten kívül a törvény keresetiadó alá von bizonyos olyan jövedelmeket is,amelyek az adózó személyes tevékenysége, közreműködése nélkül keletkeznek és folynak a kezeihez, jutnak rendelkezése alá. A törvény a kereseti tevékenység, a foglalkozás általánosabb megjelölésén kívül részletesen sorolja fel az olyan jövedelmeket, amelyek tíz adózó munkássága, közreműködése nélküle keletkeznek. Ez utóbbiaknak a törvényben foglalt felsorolása kimerítő (taxatív) úgy, hogy más, a törvényben fel nem sorolt ilyen természetű jövedelem kereseti adó alá nem vonható. (2) A végrehajtási utasítás 3—13. §-ai határozzák meg közelebbről azokat a jövedelemforrásokat, amelyekből származó jövedelem általános kereseti adó alá tartozik. Megjegyzendő, hogy a haszonhajtó foglalkozásokat kimerítően felsorolni nem lehet. Ehhez