Gyógyszerészi Hetilap, 1938 (77. évfolyam, 1/1-20/52. szám)

1938-01-02 / 1. (egyesített 1.) szám

GYÓGYSZERÉSZI HETILAP nem is terjeszkedünk ki. Természetesen ezek­ben sem volt hiány, de amit idesorolunk, azok sem tartoznak azok közé, amelyek valamelyes örvendezést válthatnának ki belőlünk. Több­nyire növelték azokat az anyagi terheinket, amelyek egyébként évről-évre szinte automati­kusan növekedni szoktak. De mindezek dacára az év utolsó napján, amikor munkánkat befe­jezzük, az az érzés, az a reménység támad fel lelkünkben, hogy talán egy jobb esztendő kü­szöbéhez értünk, amely új esztendő meghozza vágyainknak megtestesülését, mert emberek va­gyunk, akik hisznek, s akiknek hitük mellett a reménység a horgonyuk az élet háborgó ten­gerén. És amikor az óra­­Szilveszter éjszakáján el­kongatja a tizenkettőt, miként a múltban any­­nyiszor, milliók zsolozsmája száll felfelé óhajt­va, sóhajtva: Isten áldd meg a magyart! . . . Réthelyi József: A fővárosi gyógyszertárak vizsgálata A szaklapok közleményeiből már ismert do­log, hogy a Budapesti Gyógyszerész Testület elnöksége a testületi tagok túlnyomó részének kívánságára és hozzájárulásával egy u. n. gyógyszertárvizsgáló szervezetet létesített, amely hivatva lesz a székesfőváros gyógyszertáraiba a nagykereskedelemből beszerzett gyógyszere­ket megvizsgálni. Tudvalévő dolog, hogy az árubeli vegyszerek és drogok az érvényben lévő szabályok szerint a gyógyszertár felelős vezetője által és a Gyógyszerkönyv előírásai szerint megvizsgálandók, mielőtt azok a gyógyszerké­szítésre felhasználtatnának. Tagadhatatlan, hogy ez különösképpen nagy feladat elé állítja a gyógyszertárak felelős vezetőit, főképpen a székesfővárosban, ahol nagyobb raktári készle­tek rendszerint nincsenek, éppen annál az ok­nál fogva, mivel a beszerzés könnyű lehetősége a jelentékenyebb raktározást feleslegessé teszi. Viszont a kisebb tételekben való vásárlás szapo­rítja a vizsgálati tételszámokat, mert hiszen minden beérkező áru megvizsgálása kötelező. De egyébként is szükségesnek bizonyult a vizs­gáló szervezet felállítása, mivel a mai generáció túlnyomó részben a második és harmadik Gyógyszerkönyv alapján nyerte kiképezte­tését, s így nem is volt módjában a modernebb vizs­gálati módszereknek gyakorlati elsajátíthatása. A vizsgáló szervek egyébként is, de ezen oknál fogva is vizsgálataikat a felelős vezetők bevo­násával fogják eszközölni, s így módjában lesz mindenkinek az, hogy aránylagosan rövid idő alatt az e téren szükséges tudnivalókat és gya­korlatot elsajátíthassa. E szervezet életbeléptetését azonban nemcsak a részbeni tehermentesítés, hanem az is indo­kolja, hogy a gyógyszertárvizsgálatok hivatalos oldalról is mindinkább szigorúbb mederbe tere­lődnek. Erről tanúskodik a székesfőváros nagy­érdemű tiszti főorvosának egy, a Testület elnö­ke előtt tett nyilatkozata is, amelyben a többi között a következőket mondja: A magyar gyógy­szerészet magas nívója nemcsak nálu­nk, ha­nem a külföldön is elismert. A gyógyszerészek képzettsége, a gyógyszertárak berendezése és működése minden közegészségügyi kívánalom­nak megfelel. A háború utáni szociális és gaz­dasági helyzet azonban a budapesti gyógyszer­­tárakban is éreztette hatását, ami több esetben olyan jelenségeket mutat, hogy szükséges nem­csak a közegészségügy szempontjából, hanem a gyógyszerészek és gyógyszertárak érdekében is erélyesen intézkedni. Ennélfogva a gyógyszer­­tárak működését minden irányban és minden tekintetben a törvényeknek és szabályrendele­teknek értelmében a legszigorúbban kívánja ellenőriztetni, s óhajtásként kifejezést ad annak, hogy a Gyógyszerész Testület elnöksége az ösz­­szes gyógyszertárak felelős vezetőit a fokozot­tabb gondosságra figyelmeztesse, s a tisztiorvosi karnak erre vonatkozó munkáját erőteljesen támogassa. Ebből a minden tekintetben autentikus nyi­latkozatból kétségtelenül kitűnik elsősorban az az elismerés, amellyel általánosságban a székes­­főváros legmagasabb pozícióban lévő közegész­ségügyi tisztviselője a gyógyszerészettel szemben adózik, kitűnik az a féltő gondosság, amellyel az ország legelső törvényhatóságának gyógy­szertárait nívójukban meg kívánja tartani, de kitűnik az az energikus elhatározás is, hogy e szándékának keresztülvitelében akadályt és el­nézést nem fog ismerni. A gyógyszertárvizsgáló szervezetnek életbe­léptetését tehát a hivatalos álláspont is alátá- 2

Next