Gyógyszerészi Közlöny, 1919 (35. évfolyam, 13-18. szám)

1919-10-15 / 13. szám

GYÓGYSZERÉSZI KÖZLÖNY 169 Gyógyszerészeti főosztály létesítése a Népegészségügyi Minisztériumban. Fölterjesztés dr. Csilléry András miniszter úrhoz. Nagyméltóságú Miniszter Úr! A hazánk sorsát ez idő szerint intéző kormánynak a belpolitika terén tud­­tunkkal egyik fő törekvése, hogy a kormányzati ágak kiterjesztésével a közér­deket az eddiginél intenzívebb módon gondozza s ezzel a közjó szolgálatában az egyes társadalmi osztályok jogos érdekeit lehetőleg kielégítse. E cél eléré­sére több új minisztériumot szervezett, a­melyek között ránk, gyógyszerészekre a legfontosabb a Nagyméltóságok vezetése alatt álló Népegészségügyi Minisz­térium létesítése. Legfontosabb azért, mert ennek az új minisztériumnak hatás­körébe utaltattak át a közegészségügyet érintő mindazon ügyek, a­melyeket eddigelé a belügyi, majd a munkaügyi és népjóléti minisztérium, illetve nép­biztosság intézett s a­melyek a gyógyszerészettel, mint közegészségügyi intéz­ménnyel a legszorosabb vonatkozásban vannak.­­ A Népegészségügyi Minisztérium kreálásával kielégülést nyert a magyar orvosi rendnek az a régi jogos kívánsága, hogy az egészségügy külön önálló ágazata legyen a központi kormányzatnak s vezetése politikusok és jogászok helyett képzett egészségügyi szakférfiak, orvosok kezébe kerüljön. De ugyan­ekkor sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a magyar gyógyszerészi karnak az a több évtizedes, számtalanszor hangoztatott és nem kevésbbé jogos kívá­nalma, hogy a gyógyszerészet ügyeit a minisztérium keretében szakképzett gyógy­szerészek intézzék, a Népegészségügyi Minisztérium szervezésénél és ügybeosztá­sánál egyáltalán nem vétetett figyelembe. Az 1876. évi XIV. törvényczikk meg­alkotása óta mind a mai napig fennáll az a tarthatatlan állapot, hogy a gyógy­szerészi ügy és annak összes vonatkozásai a gyógyszerészek teljes mellőzésével intéztetnek és ennek következtében az a lehetetlen helyzet állt elő, hogy a gyógyszerészekről és legsajátabb szakmabeli ügyeikről hosszú évtizedeken ke­resztül, gyógyszerészi szakértők teljes mellőzésével, a többé-kevésbbé laikusok intézkedtek. A magyar gyógyszerészi kar egyöntetű felfogását tolmácsoljuk, amikor kétezer önálló és ugyanannyi alkalmazott gyógyszerész, tehát az intelligens középosztály négyezer családja nevében kérjük és kívánjuk, hogy a minisz­térium keretében az összes gyógyszerészi és gyógyszertári ügyek egy különálló főosztály hatáskörében egy­esülessenek, a­mely főosztály szakértő gyógyszerész vezetése alatt, föltétlenül gyógyszerész-tisztviselőkből alakíttassék meg. E léte­sítendő gyógyszerészi főosztály ügykörét kellene, hogy képezzék a belügyminisz­térium VII.c. alosztályában beosztva volt ügyeken kívül főképen a gyógysze­részet korszerű szociális intézményeinek megalapozása és kifejlesztése, mint a­melyek elsősorban alkalmasak az önálló és alkalmazott gyógyszerészek közegész­ségügyi érdekből is kívánatos, harmonikus együttműködésének megteremtésére. Megismétlése ez a kívánalom annak, a­melyet legutóbb a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület és a Budapesti Gyógyszerész-Testület vezető egyénisé­geinek 1917. június hó 21-én tartott értekezletéből kifolyólag intéztünk gróf Eszterházy Móricz akkori miniszterelnök úr kormányához és a melyet Nagy­méltóságod előtt is hangoztatott a minap egy e czélból tisztelgő kari küldött­ség. A Nagyméltóságodtól kapott biztató válasz reményt nyújt arra, hogy­ a magyar gyógyszerészi kar végre is el fogja érni jogos és méltányos kívánságát, a­melynek teljesüléséért egyébiránt összes erejét latba vetve, minden törvényes eszközzel való küzdelemre el van határozva. A minisztériumban létesítendő gyógyszerészeti osztályba tartoznának tehát a következő ügyek:

Next