Gyógyszerészi Közlöny, 1920 (36. évfolyam, 1-51. szám)
1920-09-26 / 38. szám
GYÓGYSZERÉSZI KÖZLÖNY 451 bajonetjeitől meghasogatott Rákóczi-kép lázit a magyarságért kitartással és czéltudattal végezendő munka mellett. Muraközy elnök magasröptű beszéddel nyitotta meg az értekezletet. Rámutatott, hogy új korszak előtt állunk. Kifejti, hogy a mai körülmények átérzése mennyire fontos, mert csak így haladhatunk helyes irányban; míg ha elzárkózunk az újítások elől, ha nem értjük meg a mai idők szellemét, akkor elbukunk és leszoríttatunk. Szól a tervezett átszervezésről, megvilágítja, hogy mennyire szükséges a tömörülés. Concordia parvae res crescunt, discordia maximae dilabuntur. Kis dolgot is naggyá fejleszthetünk, ha egyet vallunk, s nagy dolgok is széthullanak, ha széthúzunk. Üdvözli a Budapestről érkezetteket, meleg köszönetet mond lelkes munkájukért és ahhoz kitartást kíván. A jegyzőkönyv vezetésére dr. Andriska Viktort kéri fel. Krizscinszky Ottó az elnök mélyen szántó beszédére építi az átszervezési tervezet ismertetésének bevezetését, majd az irányelvek és a szervezet általános ismertetése után az alapszabály-tervezetet ismertette pontonként. Előbb azonban Mihalovits Jenő több kérdésére adja meg a kívánt felvilágosítást. Majd dr. Andriska Viktor jelenti ki, mint a vidéki szövetség ügyvezető elnöke, hogy a szövetség őszintén kívánja a tömörülést a tervezett egyesületbe, minthogy az átszervezés alapján a vidék szupremácziáját biztosítottnak látja. Karlovszky Geyza kifejti, hogy mi a czéljuk a vidéki utakkal. Egyrészről a vidék óhajairól közvetlen értesülés-szerzés, másrészről a vidéknek a kívánt informáczió megadása. Ki kell húzni a méregfogát annak az izgatásjellegű agitácziónak, amely az erők elforgácsolásához vezet. A békés megértés szükséges, e nélkül eredményes kari közélet-tevékenység ki nem fejthető. Kijelenti még, hogy megjelenésüknek semmi hivatalos jellege nincs, csak informatív czélzattal jönnek, ügyszeretetből, s áthatva attól a törekvéstől, hogy a magyar gyógyszerészet jövőjének megalapozása körül kötelességüket pontos lelkiismerettel teljesítsék. Az alapszabálytervezet egyes paragrafusainál hosszabb eszmecsere fejlődött ki, amelyben a fővárosból érkezetteken kívül Mihalovits Jenő, Muraközy László, Aranyi Árpád és Grósz-Nagy Ferencz vettek részt. Semmi se igazolja jobban, hogy életrevaló eszme volt a vidék meglátogatása, mint azok az egészséges ötletek, amelyeket debreczeni kartársaink az átszervezéssel kapcsolatban fölvetettek és amelyek mint a debreczeniek óhaja és indítványa, kerülnek majd az alapszabályokat megalkotni hivatalos közgyűlés elé. így kívánják, hogy a gyógyszerszállítási szerződések megkötésénél a százalék engedmény megállapítás a központban történjék, valamint hogy itt menjen végbe az összefoglaló szerződés megkötése is. Az alapszabályokba felvenni kívánják kifejezetten, hogy mi minden hátrányt jelent a gyógyszertárosnak, ha távol marad az egyesülettől és nem lép be tagul. Kívánják, hogy vezessék be az alapszabályokba, mikép a gyakornoktartási engedélyek csak az egyesületen át, illetve annak véleményezésével adományoztatnak. Az ügyrendbe okvetlenül felveendő, hogy a gyógyszerészekről és gyógyszertárakról vezetendő törzskönyvvel egyetemben, azok minősítését is nyilvántartsák. (Fekete könyv.) A személyzeti változások bejelentésénél három nap helyet nyolcnapos terminust kívánnak. A rendkívüli közgyűlés tárgyalhassa a sürgős folyó ügyeket is, és a vidéken is megtartható legyen. A rendkívüli közgyűlésre vonatkozó kérelmet az igazgatótanács bírálja el, s felsorolandó az ügyviteli szabályzatban, hogy mely esetekben tartható, illetve tartandó ilyen közgyűlés. Az ennek megtartása tárgyában hozott igazgatótanácsi határozat a választmányhoz megfellebbezhető. A kerületek tisztikarát az elnökön, alelnökön és titkáron kívül a pénztáros képezi. Azonkívül egy háromtagú intézőbizottság választandó. A kerületek önálló véleményadásra vannak jogosítva. A hitelezésnél, illetve szerződéskötésénél meghatározni kívánják, hogy minden állami intézmény, amelynél a fize