Gyógyszerészi Közlöny, 1920 (36. évfolyam, 1-51. szám)

1920-10-31 / 43. szám

510 GYÓGYSZERÉSZI KÖZLÖNY főorvos megragadta az alkalmat arra, hogy őszinte örömének adjon kifejezést a felett, hogy a gyűlésen részt vehet s egyben szép szavakban támogatását helyezte kilátásba a gyógyszerészeknek minden olyan jogos törekvésénél, a­mely a köz­­egézség érdekében, illetve a közegészség érdekével összhangban történik. Bizo­nyosra tesszük, hogy az egész gyűlés lefolyása mély hatással volt a tiszti­főorvosra, mert meggyőződhetett abból, hogy micsoda czélok felé törekszik az igen gyakran félreértett, avagy félremagyarázott cselekvésű gyógyszertárosi társadalom. Az említetteken kívül jelen voltak az értekezleten a központból az Orsz. Egyesület képviseletében dr. Tauffer Gábor, a Vidéki Gyógysz. Orsz. Szövet­sége képvisele­tében M­iller Vilmos, továbbá Karlovszky Geyza szerkesztő és Korizscinszky Ottó. Szombathelyről: Babics István, dr. Dvorszky Béla, dr. Simon Ernő és Siither Lajos; nemkülönben az Orsz. Gyógysz. Szövetség vasmegyei fiókjának képviseletében annak elnöke, dr. Dömötör Lajos alkalmazásban lévő gyógyszerész. Azután Eöry Vilmos Sárvár, Flederer Jenő Csepreg, Forgolch János Győr, Herbst József Nagyszentmihály, Incze Béla Rohoncz, dr. Raszter Ödön Zalaegerszeg, Kapuyné­ Jobs Hanna Nagyczenk, Kováts Sándor Körmend,­ Lendvay Lajos Kőszeg, Mihellyes Zsigmond Gyanafalva, Radákovich Géza Ács, Rechnitz György Tarcsafürdő, Stőhr Manó kir. tan., Pinkafő és Torkos Dénes Őriszentpéter. Távolmaradásukat kimentették: Bokor Jenő Rum, dr. Fischer József János­­háza, Friedrich Ödön Szentgotthárd és Nikolics Milivoj Sopron. Si­ther Lajos elnök üdvözli a megjelenteket. Hosszabb beszéd kíséretében ismerteti azt az utat, a­mely a szétzajlött gyógyszerésztársadalmat összehoz­hatja erkölcsi és minden egyéb javai megvédése czéljából. Javasolja, hogy mivel a zala-, vas- és sopron megyei gyógyszertárosok jelen gyűlése az első gyógyszerészi összejövetel dr. Gaál Endre államtitkárrá történt kinevezése óta, államtitkár-kollégánkat táviratilag üdvözöljék az értekezletből kifolyólag. Elsőnek Karlovszky Geyza szól az egyesületek egyesítésének szükségességé­ről, a gazdasági alapon való átszervezésről, a gyógyszertárosoknak egy egyesületbe való tömörítésének mozgalmáról, annak keletkezéséről és czéljáról általában. Tauffer Gábor dr. r­ámutat, hogy minden foglalkozási ág megtalálja a maga érvényesülhetését és törekvéseinek megvalósíthatását. A­mikor az Orsz. Egyesület élére került, mint annak ügyvezetője, rögtön látta, hogy a gyógysze­résztársadalom táborokra oszlott s ilyenformán nem tudja a maga érdekeit megvédeni, illetve előre vinni. A gyógyszerészi közéletet tulajdonképen nem képviselte más, mint egynéhány igen kevésszámú lelkes gyógyszerész. Fejtegeti, mennyire fontos, hogy mindenki belekapcsolódjék az egyesületi közéletbe. A gyógyszerésztársadalomnak tudatára kell ébredni, hogy tagjai nemcsak politikai és a közélet más, nem gyógyszerészeti vonatkozású terén fejtsenek ki működést, hanem a szorosan vett kari közélet terén is. A gyógyszerészi öntudat már-már mintha felébredne. Nem önző egyéni czélokért küzdünk, hanem meg akarjuk valósítani azokat a szoc­iális reformokat, a­melyek mindenkinek javát szolgálják. Az Országos Egyesület nevében jelenti be az egyesüléshez való őszinte hajlandóságot. Müller Vilmos hivatkozik arra, hogy mint a másik gyógyszertárosi Szövet­ségnek egyik vezetője, már jelenlétével is igazolja, hogy a vidékiek szövetsége az előtte szóló egyesületi vezetőnek minden törekvésével egyetért. Szól azokról a válságos helyzetekről, a­melyekbe a gyógyszerészet időnként került. A ható­ság részéről nem mindig találkoztunk megértő jóindulattal. A karnak tehát magának kell kezébe venni saját ügyeinek intézését. A Vidéki Szövetség részé­ről bejelenti annak csatlakozását. Ezután Koritscinszky Ottó ismerteti először általánosságban, majd para­grafusonként az alapszabálytervezetet, s ezzel kapcsolatban a kari közéletnek az egész vonalon való megreformálását és reorganizálását.

Next