Gyógyszerészi Közlöny, 1925 (41. évfolyam, 1/2-17/50. szám)

1925-01-11 / 1. (egyesített 2.) szám

4 GYÓGYSZERÉSZI KÖZLÖNY Safe-készítmények. Sauter-féle elektro-homoepathikus csillag­gyógyszer. Sehauer-féle balzsam. Dr. K. Schiff­mann-féle Astma-porok. Schleitner valódi Beatrice likőrje. Sehneeberger tüsszentő-porok. Schnell Kláring „Hein'­ Schuk-féle massage-légszivattyú. Seehofer-féle balzsam. Skarifikator (Lebenswecker). Dr. Spitzer-féle arckenőcs. Dr. Spudauss-féle életbalzsam. Spyker-féle balzsam. Svéd elixir. Syrion. Syrop Farnel. Szerencse-készülék, fogamzást gátló eszköz. Természetes egészséghelyreállító (Winter and Co., Washington). The Khoenig Medici­ne Co. (gyógykészítmé­­nyei, Chicago). The Marvelle Eye Drops (E. Adair). Thermogene (Capsicum vatta, Vanderbroeck u. Co., Brüsszel). Thierry csodabalzsam (Pregrada, Kroatien). Tutetol (Praservativum nők számára). Thierry centifolia-kenőcs. Universalis gyógyszer tüdőbetegeknek. Vergagni-féle scorbut-ellenes elixir. Vértisztító pilulák. ■ Volta-kereszt. Vapor hús- és kolbászkonzerváló-szer. Visnervin. Warner-féle gyógyszer. Weiszmann-féle Schlag­wasser. William-féle Pink-pilulák (Gobiin u. Co., Paris). William-féle porosas-tapasz. Wolfski A. tüdővészt gyógyító teája. Zuckerfeind (­Schadel, Lübeck). M­eggátló­ szer­ek: Glória-csepp, Unger Ovale, Spermator, Sper­­monil, Speton, Mini tabletta, Patentex, Eu­se­­mori, Semori tabletta, Koenig Idegerősítő. a) Állat­egészség-rendőri, szempontból fennálló korlátozások. b) A vámtarifáról szóló törvény 461. és 458. tételéhez: Az állati betegségek elleni ojtóanyagok (vac­­cinák) és szérumok, amelyeknek behozatala a vámtarifáról szóló 1924. évi XXI. t.-c. 461. té­tele értelmében szabad, kétféle célzattal kerül­hetnek az országba. Vagy azért, hogy azok ren­des kereskedelmi forgalomba hozassanak, vagy azért, hogy gazdaságok azokat saját állatállo­mányuk beojtására, közvetlenül használják fel. Amennyiben az ojtóanyagok (vaccinák) és szérumok rendes kereskedelmi forgalomba bo­csátás céljából hozatnának be, azok csak abban az esetben vámkezelhetők, ha a címzett ojtó­­anyagtermelő intézet, gyógyszerész, a földmí­­velésügyi m. kir. miniszter úr bizonyítványá­val igazolja, hogy külföldi ojtóanyagok vagy szérumok forgalombahozatalára engedélye van és egyúttal igazolja azt is, hogy az általa be­hozni kívánt ojtóanyag (vaccina), szérum for­­galombahozatalát a földmívelésü­gyi miniszter úr megengedte. Amennyiben pedig gazdaságok által behozni kívánt ojtóanyagokról vagy szérumokról van szó, úgy azok csak akkor vámkezelhetők, ha az illető gazdaság a beojtandó vagy gyógykeze­lendő állatok tartózkodási helyére illetékes el­sőfokú állategészségügyi hatóság bizonyítvá­nyával igazolja, hogy a behozandó ojtóanyag tényleg a címzett gazdaság saját állatállomá­nyának beojtásához szükséges. A vámtarifáról szóló 1924. évi XXI. t.­c. 458. tétele alapján behozandó s az állatgyógyászati célokra szánt gyógyszerkülönlegességek, táp­porok, fluidok és más hasonló elkészített gyógy­szerek vámkezelése hasonló feltételek mellett történhetik azzal, hogy az ilyen szereket gyógy­szerészeken kívül gyógyáru nagy- és kiskeres­kedők is behozhatják. Ez a rendelet 1925 január 1-én lép életbe, Budapesten, 1924 december hó 27-én. Dr. Bod János, m. kir. pénzügyminiszter, 1924. 8.074. szám. Minisztériumi rendelet. A pénztartozás késedelmes teljesítése esetében a hitelezőt megillető kártérítés mértékének újabb megá­llapításáról. A m. kir. minisztérium a pénztartozás kése­­­delmes teljesítése esetében a hitelezőt megil­lető kártérítés összegének megállapítása tár­gyában 8.759—­1923. M. E. szám alatt kiadott (a Budapesti Közlönynek 1923. évi december hó 16. napján megjelent 285. számában kihir­detett) rendeletében az 1923:XXXIX. t.-c. 2. §-ának első bekezdése értelmében járó kártérí­tésnek a mértékét a tartozási tőke heti két (2) %-ában, az említett 1. második bekezdése ér­telmében járó mérsékelt összegű kártérítésnek a mértékét pedig a Magyar Királyi Állami Jegy­intézet részéről megállapított, hivatalos évi kamatlábat felével meghaladó százalékban

Next