Gyógyszerészi Közlöny, 1926 (42. évfolyam, 1/1-18/52. szám)
1926-01-03 / 1. (egyesített 1.) szám
2 GYÓGYSZERÉSZI KÖZLÖNY 5. Minden vényre, amely szerint valamely, gyógyszer elkészíttetett és kiadatott, az árát számokkal, olvashatókig és áttételenként (egyenként) kell feljegyezni. Minden egyes vénytétel legkevesebb 500 koronába számíttassák; egy-egy vény árkiszámításánál az áttételek összesített eredménye helyesbítendő olyképen, hogy a végösszegnél az ötszáz koronán aluli összeg figyelmen kívül hagyandó, ötszáz korona és ezen felül lévő összeg pedig ezer koronában számítandó fel. Aki a vény árát kiszámítja, felelősség terhe alatt köteles azt neve sajátkezű aláírásával és a gyógyszertár jelvényével ellátni. A használati utasítást (signatura) pedig szintén felelősség terhe alatt a gyógyszert készítő egyén látja el a kelettel s neve aláírásával. 6. A vényekre rendelt szereknek a megszabott áron alul való eladása meg van engedve; ily esetben a leszállított árnak, úgy mint a rendesnek, fel kell a vényre jegyeztetnie, magától értetvén, hogy a leszállított áron kiszolgáltatott gyógyszernek tökéletes mennyiségűnek és minőségűnek kell lennie. 7. Oly gyógyszereknél, amelyek az árszabásban csak egy áttételben fordulnak elő, az minden felszámítandó mennyiségre irányadó, míg ellenben oly szereknél, amelyeknél többféle áttétel fordul elő, az olcsóbb ártétel az árszabásban kitett nagyobb mennyiségű vagy az ezt is meghaladó menynyiségű szer kiszolgáltatásánál jön számításba. 8. Minden oly gyógyszermennyiség, amely a vényen felszámításba jön, de az orvos által mennyiségileg és tüzetesen meghatározva nincsen, például „quantum satis“, a gyógyszerész által jegyzendő fel a vényre. 9. Az állatok számára kiszolgáltatott gyógyszerek az embereknek való gyógyszerek árszabása szerint számítandók. Állatok számára kiszolgáltatott gyógyszer mindig a legegyszerűbb módon, az u. n. „expeditio simplex“ szerint szolgáltassák ki. 30. Az államkincstár, a közalap, az 1907. évi XIX. tc. és az ezt kiegészítő és módosító törvényes rendelkezések alapján alakult munkásbiztosítópénztárak és intézetek (Országos Munkásbiztosító Pénztár és helyi szervei, Ferenc József kereskedelmi kórház betegsegélyző pénztára, bányatársaspénztárak, a m. kir. posta betegségi biztosító intézete, a m. kir .államvasutak és a magánvasutak betegségi biztosító intézetei, a Magyar Hajózási Betegségi Biztosító Intézet), a Gazdasági Munkáspénztár és a dohánygyári betegsegélyzőpénztárak terhére kiszolgáltatott gyógyszereknél — midőn az orvosnak a vényt szabályszerűen előírt módon kell kiállítania — csakis az ebben az árszabásban felvett legolcsóbb edényzet vagy tartály, a végzett munkálatokért pedig a munkálatok árszabása jegyzetrovatának 1) pontjában foglaltak szerint meghatározott díjak számítandók. 31. A 10. pontban felsorolt intézmények terhére kiszolgáltatott vényeket minden hónapban, a hó utolsó napján érvényben levő árszabvány szerint kell árszabványozni. 12. Tilos vénymásolatok alapján gyógyszert kiszolgáltatni, ha az keresztezett szert is tartalmaz. 13. Az a vény, amely két kereszttel jelölt szert tartalmaz, oly helységbeliek részére, ahol gyógyszertár van, csak 48 órán belül, oly helyeken lakók részére, ahol gyógyszertár nincsen, csak négy napon belül készíthető meg és szolgáltatható ki. 14. Vényeket ismételten megkészíteni, ha azokban két kereszttel jelölt szer is rendeltetik, minden egyes esetben csak akkor szabad, ha a rendelő orvos az ismétlést „repetatur“ vagy „reiteretur“ szóval s újabb kerettel és aláírásával ellátva rendeli el. Tilos bármiféle vényt is ismételten megkészíteni, ha arra az orvos a „ne repetatur" jelzést felírta. 15. Már egyszer használt dobozokat s a parafadugókat a gyógyszerésznek a közönségtől visszavenni egyáltalában tiltva van. Az üvegeknek és a tégelyeknek ebben az árszabásban megállapított árai sem magánosok részére, sem közalapok vagy munkásbiztosítópénztárak terhére rendelt vényeken nem számíthatók fel. E tekintetben a gyógyszerek kiszolgáltatására szükséges edényzet árszabásához fűzött „Jegyzetek" c) pontja szolgál irányadóul.l6. Belsőleg adagolandó gyógyszerhez mindig hengeres, külsőleg használandóhoz pedig mindig hatszögletű üveg veendő. (Nem mérgező hatású gyógyszerek a gyógyszert készíttető fél által hozott bármily formájú edényben kiszolgáltathatók. Ily esetekben a féltől betét nem szedhető, csak az előírt nagyságú edény tisztításáért járó díj számítható.) Fekete,kék vagy sárga üveg vétessék oly gyógyszerek kiszolgáltatásánál, melyek az eddig megjelent magyar gyógyszerkönyvek szerint sötét helyen, fénytől óva, fekete stb. üvegben tartandó vegykészítményeket, továbbá ezüst vegyületeket tartalmaznak; oly gyógyszerek kiszolgáltatásánál, amelyek fenti módon eltartandó gyógyszerészi készítményeket tartalmaznak, pl. kéksavtartalmú vizeket, tritura lobelinet stb., csak akkor vehető fekete, kék vagy sárga üveg, ha ezek az orvosság mennyiségének legalább ötödrészét teszik. Állatgyógyszerekre ezek a rendelkezések nem vonatkoznak. Elosztott poroknál viasz-, parafin- vagy pergament-papírtoik vetessék, midőn camphora, chloralhydrat, theobromin natr. ,salicylicum, mentből, bróm vagy jódiók, illő vagy zsíros olajokat tartalmazó gyógyszerek, továbbá extractum belladonnae, cannabis indicae — hyoscyami — secalis cornuti foglaltatik bennük, vagy mindazokban az esetekben is, midőn a rendelő orvos ezt előírja. A két kereszttel jelölt gyógyszereket poralakban belső használatra tilos osztatlanul rendelni, illetőleg osztatlanul kiszolgáltatni. Az elosztott porok kiszolgáltatására szolgáló portokot szájjal való idefúvás által megnyitni tilos. Főzetet, forrázatot sűrített alakban készletben tartani és ezeket ebből készíteni tilos; úgyszintén tilos töményített és használatkor felhígítandó ilynemű készítményekből szörpöt vagy festvényt készíteni. Fenyőmenthol dragée