Gyógyszerészi Közlöny, 1932 (48. évfolyam, 1/3-16/48. szám)

1932-01-17 / 1. (egyesített 3.) szám

2 Gyógyszerészi közlöny a gyáraknak lehetőség arra, hogy termékeik lehetőleg kiszorítsák azokat a termékeket, ame­lyeket eddigelé külföldről importáltunk. An­nál inkább is kérem ezt, nemcsak a magas kor­mánytól, hanem a t. Háztól, a t. nagyközön­ségtől és t. orvoskollégáimtól is, mivel ezeket a gyárakat momentán némi veszély fenyegeti, abból a körülményből kifolyólag, hogy a kül­földi hatalmas tőkékkel rendelkező nagy gyá­rak óriási propagandát indítottak meg min­denfelé termékeik értékesítésére, különös te­kintettel egyes termékekre, amelyeket a­ kül­földi nagy gyárak beszerzési áron bocsátanak forgalomba, ami esetleg a magyar ipart ka­tasztrofálisan érintheti. Hogy ebbeli kérése­met alát­áma­szthassam, még biztassanak megen­gedni, hogy röviden beszámolhassak ezekben a gyárakban tett látogatásaimról. A Chinoin­­gyár, amely 500 családot lát el kenyérrel, egyike ma a legnagyobb gyáraknak, különö­sen az or­vosi gyógyszerek terén, amely elm­ak­­­aliacat is termel. Ebben a gyárban, amelynek vezetése Wolff doktor kezében a legkitűnőbb kezekben van, ideális az állapot. Olyan vi­szonyt láttam ott a munkás és a munkaadó között, amely csak örömmel töltheti el minden­kinek a szívét. Ebben a gyárban a munkás megbecsüli a munkaadót, a munkaadó megbe­csüli a­ munkást. Évtizedek óta vannak mun­kások a gyár alkalmazásában s én mondha­tom, hogy mindenütt csak derűs munkásarco­kat láttam. Ezek mellett vagyok bátor­ fel­hozni azt is, hogy a gyár termékei teljesen egyenlő értékűek a külföldi gyárak termékei­vel. E gyár almaja teljesen fedi a külföldi asz­pirint, hasonlóképen szalicilsav gyártása, olyan mértékben veszi igénybe a­ gyár műkö­dését, hogy ez a gyár, amely devizára nem szorul, külföldre exportál, tehát devizát im­portál. A másik nagy gyár, amelyet szintén meg­tekintettem, a Richter-féle gyár, amelyben kü­lönösen az organo­th­erápiás készítmények vi­lághírűek, hiszen ez a gyár körülbelül 30 esz­tendő óta működik ezen a téren. Inzulinja és egyéb hasonló termékei annyira értékesek, hogy ebből ma neki óriási exportja van kül­földre. Kívánatos, hogy ezek az értékes ható­anyagok továbbra is a magyar közönség ren­delkezésére állva, ő általuk, mint beteg által használtassanak fel. Ezek a termékek azonban az­által lesznek különösen értékesekké, hogy a Magyar Közegészségügyi Intézet ezeket már­kázza, nagyrészben még ugyan nem, de az in­zulint máris márkázza, így tulajdonképpen garanciát nyújt az állam arra, hogy ezen ter­mékek egyenlőek a külföldiekkel. Ebben a gyárban is mintaszerű fegyelem uralkodik, mintaszerű baráti viszony a munkások és a munkaadó között. Ez a gyár 242 családot lát el és foglalkoztat, az ott lévő munkások alkal­mazása körülbelül 30—35 évet is tesz ki. Min­denütt derült arcot látok, szinte igazán jóleső érzés, amikor az igen nehéz gazdasági krízis idején ismét olyan gyárral találkozunk, amely nem szorul devizára, hanem óriási tengeren­túli exportja folytán devizát hoz be. Itt van a Wander-gyár, amelyet szinté­n megtekintettem. Ez inkább tápszergyár , amelynek világhírű az Ovomalidne-készítmé­­nye. Ebből óriási exportja van különösen a régi Oszt­rák-­Magyar Monarchia megszállott részeire. Ez a gyár kezdetben egy vágón árpát dolgozott fel, most már kiváló igazgatójának, Balla doktornak vezetése mellett száz vágón árpát dolgoz fel 360 munkásával, így succes­­sive kiterjeszkedve, emelve az ő fogyasztási kontingensét, a mezőgazdaságnak is igen hasz­nos és fontos tényezőjévé vált. Ez a gyár ideális szép gyár, amelyet mindenkinek, aki egy szép gyárat akar látni, ahol megelégedett, boldog arcok vannak, ahol a munkásságnak minden, amit el lehet képzelni, megvan, meg­tekintésre ajánlok. A szociális igényeknek megfelelően, a munkásoknak kiváló fürdő, ki­tűnő étkezőhelyiségek, állanak rendelkezésére. A munkások viszonya a munkaadókhoz a kép­zelhető legjobb. Ez a gyár az, amely körül­belül olyan impressziót kelt az emberben, ha bemegy, mintha egy nagy Amerikába induló luxus gőzösre szállna, gépei mind gyönyörű magyar gépek, remekül kiállítva és szerkeszt­ve, minden egyes berendezése kiválóan tiszta, teljesen megfelel annak az igénynek, amelyet ma egy munkás, azt hiszem, a legboldogabb időben és a legboldogabb országban is köve­telhet. Ennek a gyárnak különösen értékes ké­szítménye­ az Erigón is, amely a versenyt fel­veheti minden más hasonló készítménnyel. Itt van az Egger-gyár, amely ma nem áll ugyan állami kontroll alatt, de Vámossy pro­fesszor, e világhírű gyógyszerprofesszor veze­tése alatt áll és annak „Revival“ nevű készít­ménye teljesen jogosult, hogy a neosalvariant kiszorítsa. Ez a gyár óriásit áldoz, hogy kö­rülbelül 111 magyar munkását továbbra is, a mai nehéz viszonyok között is megtarthassa. E gyár gyógyszerkészítménye Vámossy pro­fesszor véleménye szerint olyan magas ér­tékű, hogy teljesen nyugodtan felveheti a ver­senyt a külföldiekkel. Ha mindezeket a körülményeket figyelembe vesszük, akkor azt mondhatom, hogy bátran felkérhetjük a magyar kormánynak megfelelő resszortminisztereit, hogy pártolják ezt az ér­tékes és nemes ipart, amelyben nemcsak a ma­gyar munkás, a magyar ipar van igazán min­den irányban értékelve, hanem azzal, hogy a külföldről devizát nem igényelnek, hanem de­vizát hoznak be, a magyar pengőt is javítják. Kérem tehát ennélfogva mindenki támogatá­sát ezekkel az értékes gyárakkal szemben, amelyeket megtekinteni, azt hiszem, minden­kinek kötelessége. (Helyeslés jobbfelől.)

Next