Gyógyszerészi Közlöny, 1932 (48. évfolyam, 1/3-16/48. szám)
1932-01-17 / 1. (egyesített 3.) szám
GYÓGYSZERÉSZI KÖZLÖNY A községi és körorvosok gyógyszertárfelügyeleti joga. Több vidéki kartársunk kérdést intézett, hazánk mostanában, hogy vájjon van-e joga a zségi orvosnak és körorvosnak arra, hogy ágyszertárukban a könyveket és a szereket ► jogvizsgálja, vagyis formális gyógyszertár vizsgálatot tartson"? Éspedig annak ellemére, hogy gyógyszertárak működése ellen semmi kifogás, semmi konkrét panasz fel nem merült. Ezekből a kérdsekből feltétlenül kicseng az orvos és a gyógyszerész között fennálló diszharmónia, aminek sohase voltunk barátai. A közös cél, a közegészségügy megjavítása az ideális feladata a kétrokon szakmának, ez pedig csak együttes megértő munkálkodással érhető el. A gyakorlati élettel számot vetve be kell azonban látnunk, hogy ez néha — éspedig legtöbbször mindkét fél hibájából — megvalósíthatatlan. Ilyenkor merül fel aztán az olyanféle hatalmi kérdés, mint amilyennek megválaszolása e sorainknak a célja és feladata. A közegészségügyi törvény (1876. évi XIV. törvénycikk) 126-ik §-ának h) pontja a gyógyszertárak vizsgálatát a tiszti főorvosok hatáskörébe utalja. Az 1908. évi XXXVIII-ik törvénycikk azonban ez ellen rést látszik ütni, amidőn 9-ik §-ának 7-ik pontjában, a községi és körorvos jogainak elősorolásánál szó szerint ezt mondja: „Felügyel a gyógyszertárakra.11 Ezt a pontot mi már a fenti törvényjavaslat képviselőházi tárgyalása folyamán a gyógyszerészi karra sérelmesnek láttuk, s ennélfogva felkértük a Magyarországi Gyógyszerész-Egyesület, akkori vezetőségét, speciálisan pedig Múzsa Gyula kartársunkat — aki akkoriban az Egyesület alelnöke és e mellett országgyűlési képviselő volt — hogy kövessenek el mindent e sérelmes pontnak a törvényjavaslatból való kihagyására. Ugyanezt a kérelmet intézte sürgönyileg fiz országgyűlési képviselőhöz a debreceni kartársaknak 1908. július hó 10-én e tárgyban Muraközy László kartársunk elnöklésével megtartott értekezlete. Az agitáció, sajnos, nem vezetett sikerre. Múzsa Gyula, Buzáth Ferenc, Szabó Kálmán, és Bakonyi Samu országgyűlési képviselők hiába kísérelték meg magánúton meggyőzni gróf Andrássy Gyula akkori belügyminisztert e pontnak a vidéki kartársakra súlyosan sérelmes volta felől. A miniszter nem volt hajlandó annak elejtésére, s ennélfogva a nevezettek céltalannak látván, e tárgyban a Ház nyílt ülésén nem is szólaltak fel. (Múzsa Gyula kartársunk a képviiselőház 1908. június 12-iki ülésén a törvényjavaslat más pontjainak módosítása tárgyában emelt sikeresen szót.) Ellenben felszólalt egy orvoi képviselő, dr. Thaly László, aki teljes objektivitással határozottan kijelentette, hogy a tisztiorvosi vizsgát nem tett községi és körorvosok nem is képesek a gyógyszertárak felügyeletére. Beszédének ezt a részét, valamint a belügyminiszternek erre adott válaszát ide kell iktatnunk, mert csak így adhatjuk meg a választ a kartársainktól felvetett kérdésre, hogy t. i. van-e joga a községi és közorvosnak a gyógyszertárak levizsgálására ? Dr. Thaly Lászó a Ház 1908. június 12-iki ülésén a következőket mondotta: „T. Ház! A törvényjavaslat 9. §-ának hetedik pontja ellen volna észrevételem, amennyiben ennek értelmét nem lehet kivenni. A 7. pont ugyanis a községi és körorvosok kötelességeinek felsorolásakor azt mondja: „Felügyel a gyógyszertárakra 1 — Igen kérem a t. belügyminiszter urat, legyen kegyes engem felvilágosítani arról, mit nevez ő felügyeletinek és mi a vizsgálat? Mert, az 1876. évi XIV. tc. 156. §-ának m) pontja a járásorvosokat, ugyanazon törvény 126. §-ának k) pontja pedig a törvényhatósági főorvost bízza meg azzal, hogy a gyógyszertárakat megvizsgálja. Már most ha felügyel, szerintem felügyelés vizsgálat nélkül nem lehet. Igaz ugyan, hogy Mezőfi J. képviselő úr azt képzeli, hogy valaki gyakorlat útján is elsajátíthatja azokat a teendőket, amelyeket mások keserves, szorgalmas és hosszú ideig tartó tanulmányok útján sajtáljanak el, amelyet úgy hívnak, hogy tiszti orvosi vizsga. Ezen tiszti orvosi vizsgának egyik fontos tárgyát képezi éppen a gyógyszertárak szakszerű vizsgálata, amely empíria útján éppen nem, hanem csakis tanulmányok útján sajátítható el. Minthogy pedig úgy van kontemplálva ezen törvényjavaslatban, hogy nem tartoznak tiszti vizsgával bírni a községi vagy körorvosok, éppen azért nem is képesek a gyógyszertárak felügyeletére, mert ez a felügyelet csakis alapos vizsgálat útján ejthető meg. Én tehát arra kérem a belügyminiszter urat, legyen kegyes meghatározni, hogy mit jelent ez a felügyel. 3 BABYCREM.. HINTŐPOR csinos csomagolásban a legjobb kézfeladási cikkek, minden nagykereskedőnél kaphatók.