Katolikus Polgári Fiú és Leányiskola, Gyömrő, 1934
fokozatban, hogy saját erejükből megtalálják az egyedüli helyes utat arra, hogy miként szolgálják Istent, hazát és önmagukat. Az iskolában tanulnak hitet, hazaszeretetet, lelkesedést, munkakedvet, kötelességtudást, jó példát ottan kell megtanulniok a tisztesség útján való haladást s hogy a jó jutalmat várhat, de a bűn büntetést érdemel. Megtalálják az emberi erényeknek és hibáknak magvát egymással szemben való viselkedésüknek minden egyes megnyilvánulásában. Az érvényesülésnek, törekvésnek rugói az iskolában jelentkeznek először abban a nemes vetélkedésben, amelyet az osztályok legjobbjai vívnak az első helyekért. S a küzdelemből kikerült győztesek érzése tovább ösztönzésül szolgál úgy még az iskola falai között mint majdan az életben. Így készíti az iskola csendben az ifjúságot a jövő küzdelmeire. Az iskola tehát maga az élet. A mai kor fokozottabb mértékben sürgeti é lét fenntartásának feltételeit. Hogy az elhelyezkedés és boldogulás minél előbb és minél könnyeben elérhető legyen, elengedhetetlen szükség, hogy gyermekeinket jól elkészítve, nagyobb szellemi tőkével bocsássuk útjukra. Ezt a közszükségletet teljesíti az iskola, amidőn az erkölcsi behatások fokozásával, jellemfejlesztésével, kedélyképzéssel, szóval erős lelki felkészültséggel bocsájtja ki tanulóit az élet rögös útjaira. A polgári iskola a modern kor gyakorlati követelményeinek szem előtt tartásának elősegíti mindkét nembeli ifjúságnak a megélhetést, a kenyérkereseti pályákon való érvényesülést. Célja, hogy hazánk földművelő, iparos, kereskedő osztályát a népiskolai ismereteken felül a gyakorlati életben hasznosítható szükségletekkel, általános műveltséggel ellátva, a polgári társadalomban megtalálja a mai reális élet nehézségei közepette is igényeinek kielégítését, boldogulásának teljesülését. A vallás- és közoktatásügyi Miniszter Úr több ízben hangsúlyozta, hogy míg a gimnáziumok a tudományos pályákra készítenek elő, addig a polgári iskolák a gyakorlati életre nevelnek. Újabban felmerült az , hogy ezt az iskolatípust, a gyakorlati cél szem előtt tartása mellett, a gazdasági ismeretek erőteljesebb tanításával és azoknak hatályosabbá tételével kell felruházni s megtelíteni olyan tartalommal, amelyek még fokozottabb mértékben állítják a produktív pályák szolgálatába. A magyar ifjúságot a gyakorlati élet útjára kell irányítani, nemzeti érdekünk, hogy a magyar nép fiait minél nagyobb számban neveljük a gazdasági, ipari, kereskedői pályákra. A túlméretezett elméleti oktatást gyakorlati irányú rendszerrel kell felváltani. Így lesz a polgári iskola az élet iskolája s tantervének csak bizonyos fokú módosításra van szüksége, hogy megfeleljen meg