Katolikus Polgári Fiú és Leányiskola, Gyömrő, 1940

a dúlt az Egek Urához, amiért ismét megáldotta a magyar fegyvereket, mely fegyverek az igazság érdekében, sok védtelen magyar érdekében villantak meg az örök magyar katona kemény kezében. Isten adjon örök nyugodalmat az elesett hősöknek, az ittmaradottaknak pedig bé­kés vigasztalódást. (H. N.) Polgári iskola, vagy nyolcosztályú elemi iskola ? Gyömrő község mindegyik elemi iskolájában és a környékiek jó részében is miniszteri rendelet folytán ez év szeptemberében megnyílik a VII., illetve Vili. osztály. Mivel ezzel a rendelettel a tanköteles kor ugyanaddig nyert meghosszabbítást, mint amelyik életkorban a tanuló a polgári iskolát is elvégzi, másrészt mivel az elemi iskola VIli. osztá­lyának elvégzésével még kevés tanuló dicsekedhetik s igy a közvéle­mény még nem tájékozott eléggé, nyilván merül fel sok szülő lelkében a kérdés: negyedik elemit végzett gyermekét taníttassa-e tovább az ingyenes elemi iskolában, vagy irassa-e a tandíjfizetéssel járó polgári iskolába ? Már előre bocsátom: hogyha az elemi iskola VIli. osztályának elvégzése egyenlő értékű lenne a polg. iskola IV. osztályának elvégzé­sével, akkor a kettő közül az egyik felesleges lenne. Akkor a két is­kolafaj — az elemi iskola felső négy osztálya és a polgári iskola — csak különböző nevet viselne, de azonos képesítést nyújtana. Azonban a tanügyi kormányzatnak nem az volt a célja, hogy a polgári iskolá­nak, amely évtizedeken át fényesen megállta a helyét, versenytársat teremtsen. A Vili. osztályos végbizonyítvány nem képesít arra, amire képesít a polg. iskola IV. osztályának bizonyítványa! A törvény tárgyalásakor maga a kultuszminiszter mondotta a Képviselőházban a következőket: „A polgári iskolának m­ás a feladata. A polgári iskolát nem alakíthatjuk át földmíves iskolává sem, mint kí­vánni méltóztatnak. A polgári iskolába az a népréteg járatja gyerme­keit, amelyik gyermekeiből kisiparost, kiskereskedőt, városi kisembert akar nevelni. Nem félek attól, hogy a nyolcosztályos népiskola elvonja a gyermekeket ettől az iskolától, sőt inkább azt hiszem, hogy a jövő­ben még többen fognak ezek felé az iskolák felé törekedni.“ Művelődési igény szempontjából az emberek három csoportba oszthatók: felső, vagy vezető, középső és alsó csoportba. A felső réteg tudományos vagy egyéb közéleti vezetőszerepre törekszik s az iskoláit is így teremtette meg (középiskolák, egyetemek, főiskolák). Az alsó réteg művelődési igénye elég szerény, csak törvény kényszeríti őket iskolába. A harmadik a középső réteg. Ennek nincsenek magas tudo­mányos vágyai, igényei, de viszont nem elégszik meg a törvényes kény­szer alatt elvégzett iskolák tanulmányaival. Ennek a középső rétegnek az iskolája a polgári iskola. Nyilvánvaló, hogy minél többre kötelezi a törvény az alsó réteget — jelen esetben nyolc

Next