Katolikus Polgári Fiú és Leányiskola, Gyömrő, 1940
a dúlt az Egek Urához, amiért ismét megáldotta a magyar fegyvereket, mely fegyverek az igazság érdekében, sok védtelen magyar érdekében villantak meg az örök magyar katona kemény kezében. Isten adjon örök nyugodalmat az elesett hősöknek, az ittmaradottaknak pedig békés vigasztalódást. (H. N.) Polgári iskola, vagy nyolcosztályú elemi iskola ? Gyömrő község mindegyik elemi iskolájában és a környékiek jó részében is miniszteri rendelet folytán ez év szeptemberében megnyílik a VII., illetve Vili. osztály. Mivel ezzel a rendelettel a tanköteles kor ugyanaddig nyert meghosszabbítást, mint amelyik életkorban a tanuló a polgári iskolát is elvégzi, másrészt mivel az elemi iskola VIli. osztályának elvégzésével még kevés tanuló dicsekedhetik s igy a közvélemény még nem tájékozott eléggé, nyilván merül fel sok szülő lelkében a kérdés: negyedik elemit végzett gyermekét taníttassa-e tovább az ingyenes elemi iskolában, vagy irassa-e a tandíjfizetéssel járó polgári iskolába ? Már előre bocsátom: hogyha az elemi iskola VIli. osztályának elvégzése egyenlő értékű lenne a polg. iskola IV. osztályának elvégzésével, akkor a kettő közül az egyik felesleges lenne. Akkor a két iskolafaj — az elemi iskola felső négy osztálya és a polgári iskola — csak különböző nevet viselne, de azonos képesítést nyújtana. Azonban a tanügyi kormányzatnak nem az volt a célja, hogy a polgári iskolának, amely évtizedeken át fényesen megállta a helyét, versenytársat teremtsen. A Vili. osztályos végbizonyítvány nem képesít arra, amire képesít a polg. iskola IV. osztályának bizonyítványa! A törvény tárgyalásakor maga a kultuszminiszter mondotta a Képviselőházban a következőket: „A polgári iskolának más a feladata. A polgári iskolát nem alakíthatjuk át földmíves iskolává sem, mint kívánni méltóztatnak. A polgári iskolába az a népréteg járatja gyermekeit, amelyik gyermekeiből kisiparost, kiskereskedőt, városi kisembert akar nevelni. Nem félek attól, hogy a nyolcosztályos népiskola elvonja a gyermekeket ettől az iskolától, sőt inkább azt hiszem, hogy a jövőben még többen fognak ezek felé az iskolák felé törekedni.“ Művelődési igény szempontjából az emberek három csoportba oszthatók: felső, vagy vezető, középső és alsó csoportba. A felső réteg tudományos vagy egyéb közéleti vezetőszerepre törekszik s az iskoláit is így teremtette meg (középiskolák, egyetemek, főiskolák). Az alsó réteg művelődési igénye elég szerény, csak törvény kényszeríti őket iskolába. A harmadik a középső réteg. Ennek nincsenek magas tudományos vágyai, igényei, de viszont nem elégszik meg a törvényes kényszer alatt elvégzett iskolák tanulmányaival. Ennek a középső rétegnek az iskolája a polgári iskola. Nyilvánvaló, hogy minél többre kötelezi a törvény az alsó réteget — jelen esetben nyolc