Állami Gimnázium, Gyöngyös, 1883
4 Kékestől délnek s a vulkanikus képződései Saárhegynek keleti lejtőjén terül el e jelenben igénytelen falucska „Saár“, mely nevét — köves vidéke dacára — az esőzések alkalmával uralkodó nagy sarától vehette. Hogy mikor keletkezett, s mily eredetű népek lakták legkorábban nem lehet meghatározni. Ezen vidék legkorábbi történetére vonatkozólag, csak a negyedik századtól Krisztus UIr. sz. e. vannak némi homályos adataink, melyek alapján e részeket a Görögországgal határos trák vagy trácziai nép lakta, melyhez nyugat felől a gallok csatlakoztak. Később a germán népek előnyomulásával északról e vidéknek régi lakói a szomszédos és rokon szláv népekbe olvadtak be. Második században a góthok tettek e vidéken foglalásokat s az itt lakó szláv népeket leigázva, azok uraivá lettek. Ezen góth népek igája alatt nyögött e vidék lakossága mindaddig, mig nem a hunnok Balambér vezérlete alatt Kr. u. a 374-ik évben átlépvén a Volga folyót, gyors előhaladásban rövid idő alatt eljutottak e vidékre s az öreg Hermanrik góth birodalmát elfoglalva, itt letelepedtek. A hunnok százados uralma művelődési tekintetben keveset mutathat fel hazánkra nézve, miután, — életük nomád jellegénél fogva — rabló kalandokban töltötték idejöket és nem csak hogy nem emelték a virágzást, sőt a már ekkor szelidebb erkölcsöket öltött szláv, góth és római népektől emelt műveltségi emlékeket is leronbolták. A hunnok távozta — vagy jobban mondva — kiűzetése után különféle származású népek foglalták el egymás után e vidéket, mint a gepidák kik azt a hatodik század közepéig nyugodtan bírták, mig nem a vad — khán vagy avar — huun néptörzs megérkeztével — kik a longobardokkal szövetkeztek — a gepidák uralma is megdöntetett. Az avar — hunn birodalom, miután népei a békés megtelepülés helyett szintén, miként a hunnok, hadi kalandokban lelték örömüket kevés ideig állott fen. II. Károly , hogy országát e népek támadásai ellen biztosítsa, megtámadta őket, és nyolcz évi harcz után végett vetett uralmuknak, s részint kiűzte őket, részint a keresztény hit felvételére kényszerítette. Ez alkalommal kereszteltetett meg Tudun — keresztségi néven Tódor — egyike az avar — hun törzsnek, az aixi egyházban. Tudun a legfinomabb vászon öltönyben a medencze előtt térdelve, fogadta a keresztséget, melyet utánna a többi avar nemes is sorjában felvett s első keresztény lakói lettek vidékünknek. Később Tudun részint, mivel reményében csalatkozott, gondolván, hogy II. Károly őt keresztelkedési díjas tartományainak birtokában meghagyandja, részint mivel a frankok durva és gúnyos bánásmódja sértette az avarokat, népével elpártolt a keresztény hittől s fegyvert ragadva, Bavariára rontottak s Gerold grófot seregével együtt bekerítették és leölték; de II. Károly által újból megtámadtattva legyőzettek. E hadjárat kimeneteléről az egykori irók e rövid, de sokat jelentő szavakban tesznek említést: „Tudun és az avarok hitszegésekért meglakoltak“. Tudun eltűnte után Zodán lett utóda, ki országát s a keresztény hitre visszatért nemzetét a frank uralkodó hatalma alá adta. Ezen néptörzs később a szláv népek közé vegyült, kikkel teljesen egybe olvadt s alkották a külön bolgár néptörzset, melynek vezére volt Zalán azon időben, midőn Árpád honalapítónk hazánkba megérkezett győzhet.