Állami Gimnázium, Gyöngyös, 1885
skála szerint történt, ez utóbbi körülmény azért fontos, mert ezáltal számos átszámítást megtakarítunk. Ily két hőmérő egyikének alsó golyóját, melyben a higany foglaltatik, fonjuk körül pamut szálakkal és egy kis tüll darabocskával olyképpen, hogy a pamutszálak vagy 8 centiméterre lelógjanak, hogy azok végeit egy, a termométer mellé állítandó, vízzel telt kis pohárkába helyezhessük el. Ezen eljárás következménye az lészen, hogy a pamutszálak által a víz felszivarván, a hőmérő golyója folytonosan nedves lesz. És ez a főczél, melyet érvényesítenünk kell, mert ezen készülék segítségével az időjóslás legfontosabb tényezőjét határozzuk meg, t. i. a levegőben levő vízpárák mennyiségét és nyomását. Hogy tiszta képet nyújtsak önöknek e meghatározásról, a következőket kell figyelembe vennünk: tudjuk azt, hogy a víz minden körülmény és minden hőfok mellett párolog, még jég alakjában is; ezen párák láthatatlan víztömegként lebegnek a levegőben és pedig annál több pára lebeghet a levegőben, minél melegebb az, egy bizonyos határig, mely határt telítési pontnak nevezzünk. De most már könnyen beláthatjuk, hogy ha a levegőben annyi pára van, amennyit a jelenlegi hőfoknál elbírhat, és ha a levegő hőfoka alább száll, a páráknak egy része kell, hogy lecsapódjék és akkor cseppek alakjában majd mint felhő kiválik, majd mint eső lehullván, termékenyíti földjeinket. A páramennyiség meghatározására pedig szolgál a fentebb említett két hőmérő, melyeket egymás mellé árnyékos helyre akasztunk és pedig a szárazat és a nedveset olyképpen, hogy a pamutszálak folytonosan nedvesek legyenek; és ha most megfigyeljük, azt fogjuk tapasztalni, hogy a nedves hőmérő higanya sokkal alább áll, mint a szárazé, aminek természetesen oka az, hogy ennek golyójáról folyton párolog a víz, mely az elpárolgásához szükséges meleget a környezetből sőt a hőmérőből is kivéve, azt lehűti. De könnyen belátható az is, hogy annál gyorsabb lesz a víz párolgása, minél kevesebb vizpára van már a levegőben, azaz minél kevesebb vizpára lebeg légkörünkben, annál gyorsabb a víz párolgása a hőmérő golyójáról, mert annál nagyobb mérvben hűttetik az le, következőleg annál nagyobb lesz a különbözet a száraz és nedves hőmérő higany-felületének állása között. Ezen különbözet ismerete után táblázatok segítségével megtudjuk a levegőben lévő párák nyomását és a páramennyiséget százalékokban; ily táblák minden nagyobb physika-tankönyvben foglaltatnak vagy könynyen megszerezhetők a budapesti meteorológiai m. k. központi intézettől. Ha mi már most ismerjük a pára mennyiséget, mely például 100 percent (telitett a levegő), ha a száraz és nedves hőmérő állása azonos és tekintetbe veszszük, vállon emelkedik-e vagy pedig sülyed-e a lég