Állami Gimnázium, Gyöngyös, 1889
A rovarok életmódja és természeti ösztönük. „Dictionnaire de Zoologie“ nyomán. „Kincs oly csekély, oly megvetésre való teremtmény, a mely Isten jóságára nem vallana.“ Jézus követés« 2. k. 4. »• Eleintén csak nagyjából egyesíti annak darabjait, mintegy összeférczeli s megakarván győződni, hogy jól illik-e össze, felpróbálja s így saját testén ad neki jó állást, így aztán benne magát megfordítván a szükségtől kényszerítve, annak két részét, egyiket a másiktól, a mennyire szükséges eltávolítja, és igy az egyenes részeket domborukká alakítja. Ennek megtörténte után sűrűbb öltéssel összevarja, és pedig oly jól és csinosan, hogy munkába kerül kikeresni a helyet, hol a két szél egymással összeillesztetett. E kis állatka ügyességéből sokat lehetne még elősorolni, czélunk azonban kiváló működését és művészetet feltüntetni, mert valóban bámulatos azon ügyesség, mely őt működésében feltünteti. Azon eljárása, melylyel a moly azt az anyagot készíti, melylyel öltönyét simítja, vékonyítja és megszabadítja minden parenchym-sejtektől és hajlékonynyá, könnyűvé csinálja elöl-belöl, a moly részletes történetéhez tartozik. A moly nem elégszik meg az előbb bemutatott egyszerű levél-öltönynyel, valószínűleg azért, mert az nem volna elegendő puha és meleg, hanem kibélelt selyemmel és első gondja e bélést azon a helyeken, melyeken a dörzsölésnek legerősebben van kitéve, vastagabbá készíteni. Miután így teljesen elkészítette öltönyét, azon van, hogy azt a levél azon részeiről leválaszsza, melyek közé mintegy berámázva volt. Hogy ezt eszközölhesse, fejét a tokból kibujtatja, előre tolja s melső lábaival a levélbe kapaszkodik. A moly, mely előttünk öltözködött, öltözékét nem a levélközépből vágta, de kimetszi ezt a levél széléből, de akkor a hártyákat csak egy oldalról metszi ki, azon oldalról, mely a csipkékkel ellentétben áll, hová azonban a természet által kényszerittetett; ámde ekkor is megvan neki azon hajlása, melyet a tok alakja megkíván. A moly munkája itt arra szorítkozik, hogy a csipkézését minden parenchum-sejtektől megszabadítsa. Meglepő természeti ösztönük szülte ügyességük míg e munkával bíbelődik, ollózzuk le a csipkézetét ; mit teend a moly ? Bevégzi-e a darabok kiszabását, melyekből álland öltönye ? Mit a csipkézés oldaláról lemetszettünk, neki alkalma maradt azokat lemetszeni az ellenoldalról; de vegyük figyelembe, hogy csak ez oldal által függ össze a levéllel; ha tehát e helyen is lemetszi a moly, nem lesz többé támasza, egyik a másiktól el fog állani és neki lehetetlen lesz azokat egyesíteni és azoknak illő állást adni. Még egyszer: mit teend a mély e nehéz körülmények közt?