Állami polgári leányiskola, Gyöngyös, 1928
I. Iskolánk a jelen tanévvel 35. évét töltötte be. Hivatásának szolgálatában ez az év is méltó volt a küzdelmekben gazdag, utolsó évtized megpróbáltatásaihoz. Benső erkölcsi erőnket, állandó feszültségben tartották a ránk nehezedő anyagi és erkölcsi nyomások, melyek miatt iskolai életünkben ezidén is sokat szenvedtünk. Midőn negyedfél évtizeddel ezelőtt Gyöngyös város iskolánk felállítása érdekében a magas kultusz kormányhoz folyamodott azon nagylelkű ajánlatával, hogy „örök haszonélvezetre“ telket és épületet ad, ezt be is bútorozza, évi jó karban tartásáról, 12 öl tűzifáról, egy jó ivóvizű kútról stb. stb. gondoskodik, ... már akkor szerződésbe iktatta azt a fekete pontot, hogy „... párhuzamos osztályok felállítása esetén, ezek tanhelyiségeinek előállítására a város nem kötelezhető!“ Előre látható volt tehát már akkor is, hogy a Mátra alján ily típusú leányiskolának nagy jövője lesz, és majdan annak bővítésével járó kiadásokkal, az akkor is nagy iskolai terhekkel küzdő várost lekötni nem kívánta. Az évek igazolták ezt a feltevést, mert 1916 17. tanévben a tanulók létszáma már 299-re emelkedett és gondoskodnunk kellett a párhuzamosításról. Azóta ránk nehezedett az egész napos tanítás küzdelme, leányainkra a nehezebb délutáni tanulás megpróbáltatásai, a családokra pedig a délelőtt—délután váltakozó iskolába járás miatt az egész családi élet napirendjének forgatása. A tanulólétszám 1919-20-ban emelkedett legmagasabbra, 339-re. Átlag 240—300 között hullámzott éveken át. Az iskolai belélet lankadatlan erőmegfeszítéssel folyt és mindenkor eleget tettünk annak a kívánságnak, melyet Gyöngyös város az iskolaszervezési szerződésben kiemelt, hogy „ .. az állam egy teljesen kifejlesztett polgári leányiskolát tartson fenn..“ A négy tanteremben 8 osztályt vezettünk, mert szükség volt rá, és mert nem volt más terület rendelkezésünkre. ”