Állami polgári leányiskola, Gyöngyös, 1928

I. Iskolánk a jelen tanévvel 35. évét töltötte be. Hivatásá­nak szolgálatában ez az év is méltó volt a küzdelmekben gazdag, utolsó évtized megpróbáltatásaihoz. Benső erkölcsi erőnket, állandó feszültségben tartották a ránk nehezedő anyagi és erkölcsi nyomások, melyek miatt iskolai életünkben ezidén is sokat szenvedtünk. Midőn negyedfél évtizeddel ezelőtt Gyöngyös város isko­lánk felállítása érdekében a magas kultusz kormányhoz folya­modott azon nagylelkű ajánlatával, hogy „örök haszonélve­zetre“ telket és épületet ad, ezt be is bútorozza, évi jó karban tartásáról, 12 öl tűzifáról, egy jó ivóvizű kútról stb. stb. gon­doskodik, ... már akkor szerződésbe iktatta azt a fekete pon­tot, hogy „... párhuzamos osztályok felállítása esetén, ezek tanhelyiségeinek előállítására a város nem kötelezhető!“ Előre látható volt tehát már akkor is, hogy a Mátra alján ily típusú leányiskolának nagy jövője lesz, és majdan annak bővítésével járó kiadásokkal, az akkor is nagy iskolai terhekkel küzdő várost lekötni nem kívánta. Az évek igazolták ezt a feltevést, mert 1916 17. tanévben a tanulók létszáma már 299-re emelkedett és gondoskodnunk kellett a párhuzamosításról. Azóta ránk nehezedett az egész napos tanítás küzdelme, leányainkra a nehezebb délutáni tanulás megpróbáltatásai, a családokra pedig a délelőtt—délután váltakozó iskolába járás miatt az egész családi élet napirendjének forgatása. A tanuló­létszám 1919-20­-ban emelkedett legmagasabbra, 339-re. Átlag 240—300 között hullámzott éveken át. Az iskolai belélet lankadatlan erőmegfeszítéssel folyt és mindenkor eleget tettünk annak a kívánságnak, melyet Gyöngyös város az iskola­­szervezési szerződésben kiemelt, hogy „ .. az állam egy tel­jesen kifejlesztett polgári leányiskolát tartson fenn..“ A négy tanteremben 8 osztályt vezettünk, mert szükség volt rá, és mert nem volt más terület rendelkezésünkre. ”

Next