Állami polgári leányiskola, Gyöngyös, 1930
I. Iskolaévünk története. Iskolánk a jelen tanévvel 37. évét töltötte be. Minden nagyobb megrázkódtatás nélkül küzdöttük át ez évet, melyben a fejlesztéshez fűzött reményeinkből csak annyi valósult, hogy tanulóink létszáma 29-el emelkedett a tavalyihoz mérve. Iskolai helyiségeink szűkek, udvarunk kicsiny, a tornaterem téli fűtése lehetetlen, így a legnagyobb hidegben néhány hétig torna helyett séta és korcsolyázás van, de ezek a nélkülözések, nem befolyásolják a tanítási eredményt, csak a tantestület erkölcsi és fizikai erejét fogják le keményebben. Az iskola bővítésére, vagy új épület nyerésével a továbbképző tanfolyam beállítására vonatkozó tervünk lelkünk mélyén él tovább és bízunk benne, hogy amint a legreálisabb alap, a tanulók létszáma növekedik, a párhuzamosítás minden új évfolyammal újra szükségessé válik, aszerint a magas kormány és Gyöngyös város eddigi tapasztalt jóindulata a jövőben is megtalálja majd módját annak, hogy minden anyagi nélkülözés dacára leányifjúságunk polgári iskolai taníttatása egészségi és pedagógiai tekintetben előnyösebb színvonalra kerüljön, vagyis a kellő tanterem biztosításával az egész napos tanítás kényszerűségétől megszabadulhassunk. Az I. osztályban a múlt évben 78, az idén 92 tanulónk volt, a jövő tanévre már jelentkezett 70, így a párhuzamosítás kényszere évenként fokozódik. Az iskolai illetékek befizetésének terhe a II. félévben csökkent a szülőkre nézve, mert Gyöngyös város az 1930. évre a dologi kiadások hozzájárulását befizette és igy a fűtési és fenntartási díjtól már az 1931-be eső félévre fel lettek mentve. Lehet, hogy ezáltal is fokozódik majd a tanttatási készségük. Jelentős változás volt ránk néve ez évben, hogy iskolatípusunk a polgári iskolai főigazgatóság ügykörébe került. 37 éves fennállás óta a kir. tanfelügyelőség részéről oly mélyreható támogatásban részesült mindenkor, hogy a megalapítás és fejlesztés története állandó emléke marad e jelentős jóindulatnak, mellyel hathatós közbenjáróink voltak a VKM. urnál és a városnál egyaránt és amelyért a tanártestület ügye buzgó, kitartó munkával rótta le háláját és nagyrabecsülését, a közön*