Gyöngyös, 1874 (3. évfolyam, 1-38. szám)

1874-09-19 / 38. szám

javára megszerezhessük. Kelt Gyöngyösön, aug. hó 15-én 1874. Vezekényi István m. k. kir. tanácsos, a gyöngyösi kath. iskolaszék elnöke, elnyerésének kilátása nélkül a legnagyobb buz­galommal folytattatott és bevégeztetett. Ha ezen tanonczok számát a mindennapi iskolában járó­kéval összeadjuk a kath. iskolák tanítói által oktatást nyert egyének összeg száma részen 1288-at. A vizsgák eredményéről csak örven­detest jelenthetek, sőt lelkiismeretesen állítha­tom, hogy minden osztály egyaránt tüntette ki magát, mivel a vizsgákon megjelent nagyszámú szülők maguknak kellemes tudomást szerezhet­tek. Sajnálom, hogy a hitoktatásról nem nyi­­latkozhatom hasonló dicsérettel, melynek okát azonban már a múlt évi jelentésemben előter­jesztettem. A „Gyöngyösi takarék­pénztár“ és „Népbank“ ez évben is a népnevelés iránti ro­­konszenvüket az által fejezték ki, hogy az első 50, az utóbbi 20 frtot ajánlott fel a kath. iskolába járó, és magukat kitüntetett tanon­­czoknak jutalmúl. Az 50 frton hasznos és ta­nulságos könyvek vásároltattak, éspedig ha­sonló jutalomban részesült 150 tanoncz. A 20 frt azonban, mivel a leány osztályokban sok szegény­ és igyekező leány találtatott, négy ily egyén között a nyilvános vizsgák alkalmával 3 és 5 frt jutalom díjban osztatott ki. Hála és elismerés e jóltevő intézeteknek ! Ezzel befejez­hetném évi jelentésemet, ha a jövő tanév ér­dekében egy fontos észrevételem nem volna, ugyanis: A felsőújvárosi leányosztályt, mely alig képes 40 tanonczot elfogadni, 100-at fölülmúló leányok által látogattatik. E helyiséget tehát tágítani kell. A tágasításra czélzó tervet volt szerencsém a polgármesteri hivatalnak a költ­ségvetéssel együtt beterjeszteni. Ennek helyben­hagyására kérem föl a t. képviselő-testületet, hogy a terv valósítása a szünnapok alatt meg­történhessék. Fogadja végre a t. képviselő-tes­tület hálás köszönetét az iskolaszéknek azon nevezetes áldozatokért, melyeket a népnevelés érdekében hozott; engedje a gondviselés, hogy a város anyagi helyzete kilátást nyújtson jövőre is, hogy amit eddig nagy fáradsággal alkot­tunk, azt meg is tartsuk, ami pedig még a ne­velés és oktatás bővebb eszközeinek megszer­zésére szükséges, azt polgáraink gyermekeinek Az igazság érdekében s miheztartás végett a vidéki és hely­­beli közönséghez, a helypénzfizetés tekintetéből. Folyó év „Gyöngyös“ 25 ik számában „Nyilt Levél“ czím alatt t. Horner Gusztáv p. mester úrhoz intézett sorokhoz szabadjon egyé­ni nézetemet s tapasztalatomat közölni a nagy­érdemű közönséggel, hogy a homályba burkolt igazságot tiszta képben tüntessem elő. Hogy mily visszaélések történnek a hely­pénz beszedésénél, azt a következő tételek e­­léggé bizonyítják, s hogy mi okozza ezen kel­lemetlenséget ? ! reá feleletet adni könnyű . A bérlő N. J. túlzott bánásmódja, melyeket a vi­dékieken elkövet. E lap hasábjainak már első évfolyamában is tétetett ez iránt felszólalás, de a körülmé­nyek s a tapasztalás azt látszanak bizony­ítni, hogy azok csak a türelmes papíron foglaltak­­ helyet, de hogy az csak legkisebb részben is­­ érvényesittetett volna, azt következő adataimmal­­ bátorkodom támogatni. A városi illetőség Gyöngyös városában következő Sertés darabjától.............................. 13/4kr. Szárnyas állatoktól 10 darabját véve . 13/41 Más marháktól................................... 374]] Vásári sátorok­­ ölétől..................... 21n Minden áruhelytől általában . . . 107„ Taligán árulóktól............................... 37*1> Azoktól, kik asztal, hordó vagy ha­son készleteken árulnak . . . . 32/4­7 Minden gyalogárulótól..................... 1744 Egy négy fogatú szekértől, melyek élel­miszerek, termesztmények és fa­nemű­ekkel rakvák.................... 1774V Egy háromfogatú szekértől hasonnemű­ Egy négyfogatú kocsitól más áru­czikkel.........................................21 „ Egy három fogatú kocsitól .... 1­3/* „ Egy két fogatú kocsitól . . . . 12 */•* » Egy egy fogatú kocsitól .... 7 „ Minden oly eladók, kik szabad üzleti czikkeket árulnak és egy­­ öt­nél több helyet foglalnak el □ ölétől 14 „ Kelt Gyöngyösön nov. 29-én. Panker János, m. k. polgármester. 7764 szház. Helyben hagyatik. Egerben, decz. 20-án 1858. cs. kir. helytartótanácsos, Hevesme­gyei főnök Tibolt, m. k. N . . . J . . . bérlő ezen rendeletet következő­leg javítgatja : Sertésnek dbjától (azok minősége szerint) 2 —5 kr. Szárnyas állatok 1 darabját véve . . . „ Más egyéb marháktól, darabját véve . 7 „ Borjútól darabját véve............... 5 ” Vásári sátoroktól , ölétől .... 21 „ Minden árúhelytől általában .... 30 „ Azoktól, kik asztal, hordó vagy hason készlete­ken árulnak tetszés szerint. Minden gyalogárulóktól (sok esetben 4 kr.) 2 „ Egy négy fogatú szekértől, melyek élel­miszerek, termesztmények, s fane­műekkel rakvák......................38 „ Egy három fogatú szekértől hasonnemír czikkekkel................................31 „ Egy két fogatú szekértől............26 „ Egy egy fogatú szekértől............17 „ Egy négy fogatú kocsitól más áru czikk­el 28 „ Egy három fogatú kocsitól............21 „ Egy két fogatú kocsitól............16 „ Egy egy fogatú kocsitól......... 7 „ Meszes kocsitól fogatonként .... 10 „ Szénás kocsitól fogatonként .... 10 „ Szenes kocsitól ha egy fogatú ... 8 „ Vékailleték (mészért ha netán kisebb 40 kr) 10 „ Ezen rendelet a bérlő úr által életbe kényszerittetett Az első tételre bátorkodom a t. közönség nevében a bérlő urat felkérni s kérdezni, hogy miért vesz egy sertés darabjáért, azok minő­sége szerint — annyi illetéket ? ! Vagy talán ha az az oktalan állat oly helyzetben volt, ha TÁRCZA. A salzburgi várban. Mi suttog itt, és ott, és mindenütt ? Talán a szenvedők gyászos sóhaja. Hogy itt nekünk panaszát elsorolja A sir mélyéből hozzánk felrepült ? Nem az, nem az , csak egy bús esti szél, Mely titkon e vén vár felöl beszél. Ah mily dicső, magasztos jelenet ! Amott a kedves bérezés láthatáron A templom árkát csendben ülni látom S hajolni rá a tiszta kék eget, Az ég most adja tán­kegyharmatát, Hogy orvosolja annyi szív baját. Amott az Ibohe-Göll havas fejét kidugja egy-egy felhő fátyla mellől, S mosolygva néz bár épen nem közelből A láthatáron jobbra balra szét­, Amelyre a mosolygó napsugár Épen búcsúzó csókját hinti már, A rónaföldön mint ezüst kígyó, A bokrok árnyas hűvös szép tövében, Mint hogyha félne futni a középen, Bujkálva futkos a Salzach folyó, Mérgétől retteg a hajós szive, Azért nem járja hajónk se. Az elterülő szép város felöl Harangjáték zenéje zeng fülembe . Úgy elmerül fájó lelkem fölötte S a tarka ábrándok karjába dől. Ah merre vannak e vár ősei ? Eltűntek ők a néma sir födi . . . Tanúi annyi fájdalomnak, fénynek , tompa zörgéssel miről ők beszélnek ? A zord bilincsek és kínzószerek Talán a múltból jött tanúk ezek ? Ne kérdezzük, némán a vér felel : Amily borzalmas, olyan szép e hely ! Sebők László: Törvényszéki csarnok. (Az olcsó disznóhús.) Újhelyi Mátyás — a mindnyájunk Matyi bácsija — igaz, hogy pénzügyi ismereteivel nem igen lenne alkalma­tos finanszminiszternek, de azért mégis három hónapi tapasztalás után rájött, hogy miután az ő pénze anélkül, hogy abból valamire költené, naponként fogy , bizonyosan lopja azt valaki ... tolvajnak kell lenni a háznál. Ahogy meglát­tam a csordás hátán a tehén bőrét­, egybe tud­tam, hogy baja akadhatott a riskának, mondta a palócz. Krokodilust nevelt Matyi bácsi saját kebelén, mert hát a tolvaj Mari volt, Matyi bácsi fogadott leánya, kinek a jó szivü szom­széd asszony, Forrai Györgyné azt a tanácsot adta, hogy igyekezzék, amikor csak lehet, né­hány forintot maga részére megtakarítani, a miknek ő majd ha pénztárnoka lesz ; meg is kezdték csakhamar a gazdálkodást, s erre leg­­hálásabb terrenum Matyi bácsinak a piaczi hen­tes üzlete volt, hol Mari mint cassinio műkö­dött közre. Forrainé naponként, — néha két­szer is — vásárolt disznóhúst, Matyi bácsi még dicsérgette is, hogy milyen jó étvágya van az ő rendes kundsehaftjának, persze azt nem tudta ám, hogy a cassinie, előleges megállapodásuk szerint, mindig több pénzt adott vissza a ve­vőnek, mint amilyennel fizetett.­­ A törvény­szék előtt Mari gyermeki őszinteséggel elbe­szélte az összeesküvést, míg Forrainé azt állí­totta, hogy ő lett elcsábítva, meg aztán ő azt gondolta, hogy olcsóbb lett a disznó­hús, azért ad Mari mindig többet vissza ; a törvényszék azonban nem hitte el neki, s büntetésül 8 havi, Marinak pedig 4 havi börtönt szabott ki. (Megteszi, ha akarja.) Czigány Ró­zsi nagy hatalom Pászthón, ha ő akarja, — igy szól a krónika — Gubás Jóskának muszáj sze­retni Kendes Terkát, ha megvesz bele is, van ő neki olyan mestersége. — Kapuváriné rá­szánta magát, hogy kisérletet tesz, hát ha őt be tudná Kulcsárnénak Almásy Kálmánhoz sze­rezni ? Ő megteszi azt is, csak szót fogadjon Kapuváriné ; először is vágjon le saját hajából egy csomót, tegye egy pohár borba, és a bort igya meg. Megtörtént, de ettől még nem lett Kapuváriné Kulcsár­ asszony ; másnap aztán már egy szögletbe állította, arczczal a fal felé, hon­­nét egy óra hosszáig nem szabad mozdulni, ez alatt Czigány Rózsi összeszedett mindent, mi keze ügyébe esett, és szépecskén előblábolt. — Kapuváriné panaszt emelt, s a bíró vissza is hozatta az ellopott holmikat, őt magát pedig elfogatta. — A törvényszéknél kérdezik tőle a tárgyaláskor, hogy másokat csalt-e már igy meg? „Jaj, kérem a nácságos nemzsetis urai­­mékat, musáj nekem azt cselekedni, mert az­ok a hibászok már egészen rám kaptak.“ — A tör­vényszék börtönbüntetéssel aztán alkalmat nyúj­tott neki, hogy ne kényszeríttethessék a bű­bá­­joskodásra.

Next