Gyöngyös, 1874 (3. évfolyam, 1-38. szám)
1874-02-14 / 7. szám
ül. Évfolyam: 1874. m---------------------^ Előfizetési árak : Egész évre . . 5 ft — Fél évre ... 2 ft 50. Évnegyedre . 1 ft 30. Egyes szám ára : 10 kr. _________M 7-ik szám. GYÖNGYÖS. Vegyes tartalmú hetilap, a helybeli adás-vevést kfizetit&, tudakozó intézet, hivatalos közlönye. Megjelenik minden szombaton. Előfizetés, levelezés és minden, a lap szellemi részét illető küldemény, kiadóhivatalunkba utasítandó. Bérmentetlen leveleket csak ismerős kezektől fogadunk el. k t Gyöngyös, február 14. ff . Hirdetési dijak: Minden halálozott petitsorhely után 4 kr. Bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr. Nyilttérben egy petitsorhely ára: 10 kr. 3e____Kéziratok vissza nem küldetnek. Hivatalos hirdetések is fölvétetnek, melyekért egyszeri hirdetésnél 1 írt,/'' Kincstári illeték fejében 30 kr. előre fizetendő. A megyei székhely. 5. Közérdek parancsolja, hogy ahol ezrekre menő polgárság érdeke mellett jelentéktelen összegről van szó éspedig egyszer mindenkorra, ott a fő és közérdek legyen irányadó! Ez érv Gyöngyös mellett szól ! Általános vélemény, hogy a revideáló huszonegyes bizottság nézeteinek figyelembe vétele mellett az egész megyerendezési terv, mely annyi jóakarattal s szorgalommal, annyi gonddal és mégis annyi, minden emberrel közös tévedéssel készült , ez alkalommal bizonytalan időre el fog estetni legalább egészben, s legfölebb is az egyes megyék egyszerű, és költségbe nem kerülő ideiglenes kikerekítésével fog bevégeztetni. Mindegy, valamikor ismét szőnyegre kell kerülni ez ügynek, s mi nemcsak jelenbeni, hanem jövőbeni tájékozás és tájékoztatás miatt is írunk. Ha messze távolra terjed e kérdés eldöntésének ideje, úgy biztatjuk magunkat azzal, hogy egy jobb jövő talán anyagi, és nemcsak előnyi tekintetben is fölénybe helyezheti városunkat, így várhatunk a méltányos közjó érdekének alapján. Ha pedig e terv keresztülvitele mármost komolyan szóba jö, úgy eddig elsorolt érveink mellett kérjük figyelemre méltatni azon érvünket is, hogy bármily szigorúak és kedvezőtlenek legyenek is pénzkörülményeink, de ahol ezrekre menő polgárság érdekei mellett jelentéktelen összegről van szó és pedig egyszer mindenkorra, ott a fő és közérdek legyen irányadó. Gyöngyösnek van díszes és alkalmas épülete a megyei székhely számára, melyet jelenleg a városunkban levő huszár- ezred használ katonai laktanyául s ezen épület telekkönyvileg máig is a megyei vagyonát képezi; a miért is az állam ezer frt évi haszonbért fizet. Midőn e megye vagyonát képező volt megyeházat újból a megyei székhely elhelyezésére tüntetjük föl, többen azon aggodalomteljes kérdőjelt csinálják : hát , a katonaság hová lesz elszállásolva? Megnyugtatásukra bátrak vagyunk egy köztudomású dolgot jelenteni, miszerint a Hatvan városában lévő Keim kastélyának megvételét az állam nemcsak hogy kilátásba helyezte, sőt az egyezség megkötése is röviden várható. Különben czélunk minden mellékgondolatokat eloszlatni s az utógondolat legkisebb árnyát is megvilágítani ; ki városunkat csak legkevésbé is ismeri, nyugodt öntudattal mondhatja el, hogy a ka tonák elhelyezésére nem egy, de több szép és csinos, a czélnak megfelő lakhellyel rendelkezünk. Ami pedig a megyeház átalakítását, s a költséget illeti, nem tudjuk mennyi és mily súlya nehezednék ugyan városunkra, - ---- r--------------- -- - --- - — de azt tudjuk, hogy Gyöngyös még soha sem vonult vissza ott, hol a polgártársak és közjó érdekében kellett valamit tenni , annál kevésbé teszi azt akkor, midőn azok mellett még saját érdekei is szóba jöhetnek. De mit parancsol a kegyelet? Mi sem azon korú, sem azon elvű emberek közül nem vagyunk, kik vakon indulva a minden perczben újabb és újabb alakban jelenkező újítási szellem után, kegyelet nélkül dobnak el mindazon ősi hagyományokat s intézményeket, melyeket talán boldogabb évek és okosabb elődök hosszú sora jóknak, szépeknek, igazaknak vallott és helyeselt. Ellenkezőleg ! Ám e tekintetben Gyöngyös sem áll hagyomány nélkül, minek bebizonyítására szolgál az, hogy Gyöngyös Heves-vármegye gyűlési székhelyéül szolgált éspedig 1687, 88. —89. és 90-ik évtől egész 1699-ik évig minden évben Heves vármegye gyűléseit, tiszt választásait Gyöngyösön tartotta. 1700. évben az egri püspök, Telekessy, ámbár Egerben iktattatott főispáni székébe, de a vármegyei tanácskozások ez évben, úgy 1701, 1702. évben is Gyöngyösön tartattak. Igaz ugyan, hogy 1710-ik évben gróf Erdődy főispán alatt a gyűlés Egerben tartatott; de 1713. és 1714. évben a tisztválasztó gyűlések Gyöngyösön tartattak. TÁRCZA. A patai vár. *) Sebők Lászlótól. Ki hinné azt? hogy egykor vár is álla, Ama halom fölött, hol rom helyett, Az élet kedv és szorgalom tanyája, Egy fürge város, foglal most helyet? . . A várfalaknak modosult kövét Lassan hinté az idő karja szét, És mintha mag lett volna mind a kő, Belölök egy új város állt elő. Ah régen volt az, régen . . hajdanában, Egy ezred-év tűnt már azóta el, Hogy hős Edum vezér járt itt csatákban, S a történet ma is nyomára lel . *) Ez, valamint megyénk összes várairól szóló, részint megjelent, részint megjelenő közleményeim, mind történeti adatok, melyek közt ha talán vége is fölhasználtatnék, az jeleztetik. S. L. Ő volt az első, győztes kán-vezér, Ki Árpádunkkal e szent földre ér, S ki már Kiovnál a magyarhoz állt, Hogy együtt leljen hont, babért, halált. Halál helyett babéron osztozának, Meghódolt a föld, melyért virjanak, S egy része a meghódított hazának, Sajátjaként Eliini hősnek maradt. A Mátra-alján részben a vidék A kán hadak között felosztaték. Ed ini vezér itt népe közt maradt A messze kéklő Mátra-bércz alatt. Innen repült a vén barczos csatára, Midőn Árpádnak harczi kürtje szólt ; Itt fűzte a babért ősz homlokára: E hely ringatta keblén a lakót. S midőn az uj hon békét élvezett, Itt várt Ednmra a fő élvezet : Patát, a méltán kedvelt unokát, Ölelni itt egyik vezér gyanánt. Patára hagyta Edum a vidéket S öröm-kényével szentelé fel azt, Hogy lenne rajta boldog hősi élet, Ne ismerjen keservet és panaszt. Edum vezér itt végre sirba szállt, Nem lelte barczi sikon a halált; S a Mátra mint egy roppant sirhalom Magaslik ég felé a hős poron. Az uj vezér’ Patának ifjú karja Raká le itt a vár alapkövét, Amelynek égbe nyúló karcsú tornya A szép halomról büszkén néze szét. És a kül ellent vagy belső viszályt, Az ifjú vár nyugodtan élte át. Nem birta ellen e várat soha, Amíg keblén élt a vitéz Pata. Kihalván hős Patának férfi-ága Abával lett leány-ágon rokon, Vár és vidéke e királyra szállá. Majd a Csobánka-had lett úr azon,